Szerző: József Kotyec | 2026. március 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Horváth Amarilla Égési sérülés Kialvó tábortűzként szoktunk elválni egymástól, de mindig is terjedő és pusztító erdőtűzként tértünk vissza egymás életébe. Szerintem megérdemeltem volna, hogy legalább egyszer az ajkaimra leheld a bűvös szót, amit tőlem már...
Szerző: József Kotyec | 2026. március 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Rácz Kata Méreg Itt ülök, mérgezett teámat iszom, Íze lágy, édes és finom. A papírhegy mellette hever az asztalon, Közben elhagyott gondolatok szállnak ki az ablakon. Madarak csicseregnek, a szellő halkan fúj, A fákon a rügyek mindegyike új. A fapadló nyikorog, valaki...
Szerző: József Kotyec | 2026. március 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Till Zsófia Elérhetetlen fény Világgá mentem egyedül Istenfélő helyre menekülve Látva ahogyan a világ elpusztul Menni ahogyan csak a lábam bír Oda fel a hegytetőre, a felhők fölé Sebzetten Zeng az erdő a puskaropogástól Sutyorognak a fák Odúkban bujkálnak az árnyak...
Szerző: József Kotyec | 2026. március 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Schmieder Marcell Hiába a jelen Hiába a jelen… Hiába a jelen, ha halogatod; hiába a jelen, ha a múltad hantolod. Minek a most, ha a jövődet féled; minek a most, ha a bűneid szenveded. Éld a percet, s ne a jövőd szépítsd; éld a percet, s ne a tegnapot szédítsd....
Szerző: József Kotyec | 2026. március 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Horváth Boglárka Frekvencia Van-e az a szó, mely a csendből kel életre, Átszövi a légzést, mint titkos folyó a mély barlangot? Van-e az a szó, mely megtöri a hallgatást, S nem hagy semmit sem rejtve, sem torzítva? Létezik-e szó, mely képes híd lenni, Mely összeköt...
Szerző: József Kotyec | 2026. március 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Müller Evelin Virág Havas Felhullott a mélyből a hó Frissen ropogott a csendes éj alatt Cipőtalpam takarta be Hideg volt, de cseppet sem zavart Lila színű csillagok Szürkén csillogtak a hó felszínén A fehér ég befestette A fekete hó gennyes szívét Lehullott most...
