Szerző: József Kotyec | 2025. október 15. | AZ ÍRÓGÁRDA
Villányi Kata zen “bukott angyalok etetése tilos” magamért felelek nem vagyok gyilkos most csönd van, régóta először a rég leláncolt béke béklyója megtört viszlátból üdv, a harcból erő kedvességből út lett, lépcsője gyönyör magamból eredek, magamba folyok apró...
Szerző: József Kotyec | 2025. október 15. | AZ ÍRÓGÁRDA
Kohl Zsanna Oldalak Minden kora este, ahogy a nagyszobát körülöleli az árnyék, felmászok a legmagasabb szekrény tetejére, hogy elérjem a helyiség egyetlen fényforrását. A tetőablak ovális alakban terül el a plafon közepén. Gondosan összeeszkábált, különböző formájú és...
Szerző: József Kotyec | 2025. október 15. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien A láthatatlan Mélyre merült a sötét tengerekben. Levegőért kapkodva, fuldokolva, de visszatért. Majd egy hónapig nem beszélt. Csak élvezte, hogy végre lélegezhet. Bennem él a kép, ahogy ragyog saját fényében. Csillogó szemekkel néz fel a...
Szerző: József Kotyec | 2025. október 15. | AZ ÍRÓGÁRDA
Horváth Polett Eszter Szanaszét Finom a fehérbor itt a Duna-parton! Szemében kincs fénylik. Számat száj érint. Ó, kegyelmezz rajtam! Hogyan bírjam ezt ki, Mi az életem feszíti? Veled akarom mindezt, de a múltam húz engem. Jelenem se jobb ennél. És a földön bomlok...
Szerző: József Kotyec | 2025. október 15. | AZ ÍRÓGÁRDA
Gellér Fanni Kukászsákba hajítom minden darabom… Kukászsákba hajítom minden darabom, Emlékezetem mélyére suvasztom, Mint a poros, pókhálós padláson. Polcra pakolom ki nem mondott szavaimat, Irattartókba tuszkolom gondolataimat. ABC-sorba rendezek...
Szerző: József Kotyec | 2025. október 15. | AZ ÍRÓGÁRDA
Bíró Zsófia Szentek és szüzek Hallgatom az ágy nyikorgását, ilyen korán reggel, biztosan jól szórakoznak de könnyen lehet csak képzelgek. Elvégre rettentő mód irigykedem, ha arra gondolok, a robotgyárba igyekvés helyett szerelmem karjaiba zuhanhatnék. Jól esne,...
