A nemzetiségek könyvtári ellátásáról a „A nemzetiségek jogairól szóló” 2011. évi CLXXIX. törvény 41. § 1-2. bekezdése rendelkezik. A jogszabály értelmében a nemzetiség anyanyelvű könyvtári ellátását az Országos Idegennyelvű Könyvtár (a továbbiakban: OIK) koordinálja, a szolgáltatásokat az OIK, a megyei könyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyilvános könyvtári rendszeren keresztül biztosítja. Azokon a településeken, ahol nincs önkormányzat által fenntartott nyilvános könyvtár, a nemzetiség számára az anyanyelvű könyvtári ellátást az ágazati törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.
Az Illyés Gyula Könyvtár, mint megyei hatókörű városi könyvtár – törvényi kötelezettségének eleget téve – szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását, közvetítő szerepet tölt be az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a települések között. A nemzetiségek könyvtári ellátásán keresztül támogatja az élethosszig tartó tanulást, segítséget nyújt a nemzetiségekhez tartozóknak saját történetük, gyökereik alaposabb megismerésében, kultúrájuk, hagyományaik, identitásuk megőrzésében. Az önazonosság megélésében a nyelv megőrzésének és ápolásának minden másnál fontosabb szerep jut.
Tolna megyében a németség és a cigányság a két legjelentősebb számú nemzetiség. A 2011-es népszámlálási adatok szerint 21 055 fő vallotta magát e két nemzetiség valamelyikéhez tartozónak. A megye összlakosságához (230 361) viszonyítva 9,14 százalékot tesz ki e két nemzetiségi csoport. A többi, Magyarországon bejegyzett nemzetiségi csoport hányada megyei szinten nem éri el az egy százalékot sem. Ezek alapján az Illyés Gyula Könyvtár a német és a cigány nemzetiség könyvtári ellátására fókuszál.
Az Illyés Gyula Könyvtár a nemzetiségi ellátást az Országos Idegennyelvű Könyvtártól e célra kapott központi támogatásból, saját beszerzési keretéből és pályázati forrásból finanszírozza. Jelenleg 37 településen gondoz nemzetiségi letétet, s minden évben 8-10 település állományát gyarapítja nemzetiségi dokumentumokkal. A gyűjteményfejlesztés során a megyei könyvtár figyelembe veszi a nemzetiségi csoportok lélekszámának alakulását, összetételét, aktivitását, egyedi igényeit, s tekintettel van a helyi könyvtár funkciójából eredő sajátosságokra.
A települési gyűjteményfejlesztés mellett cél az is, hogy a megyei könyvtár állományában elérhető legyen a lehető legtöbb, s legfrissebb nemzetiségi dokumentum, így betöltve a nemzetiségi ellátó központ szerepét. A megyei könyvtár tartalmi és formai feldolgozás után, a rekordokban külön jelöléssel (695 $a nemzetiségi dokumentum) ellátva elektronikus katalógusán keresztül visszakereshetővé teszi a nemzetiségi dokumentumokat – melyeknek száma körülbelül 5 000 – és a könyvtárközi kölcsönzés révén biztosítja, hogy azok a könyvtári rendszer bármely tagja számára elérhetők, hozzáférhetőek legyenek.
Nemzetiségi letéttel rendelkező könyvtárak Tolna megyében: Alsónána, Báta, Bátaapáti, Bátaszék, Cikó, Decs, Diósberény, Felsőnána, Györe, Györköny, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Kakasd, Kaposszekcső, Keszőhidegkút, Kéty, Kisdorog, Kismányok, Kisszékely, Kocsola, Lengyel, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Németkér, Ozora, Őcsény, Szakadát, Szálka, Szárazd, Szedres, Tevel, Váralja, Varsád, Závod, Zomba
