Szerző: József Kotyec | 2025. február 28. | AZ ÍRÓGÁRDA
Kovács Gergely 7 éve lehunytad szemed, Hogy aludj egyet még. De nem ébredtél Fel április 13 Reggelén. 7 éve minden nap Friss virág vár sírodnál. 7 éve minden nap, Ez a gyerek sírodnál sírdogál. 7 éve elmentél. S, 7 éve nem hallhatom hangod. 7 éve...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 28. | AZ ÍRÓGÁRDA
Kohl Zsanna Tél-e, avagy nyár? Zöldbe rejtve csúfol ki a napfény, Forraltbor ízű nevetés súlyától részegek a fák. Nincs kiút a díszfüzér mögött, ez nem Narnia, Önsanyargatásba kerget a nosztalgia. Nagy levegő, és…VÁRJ! A mélyhűtőben kiolvad a karácsonyi Jäger....
Szerző: József Kotyec | 2025. február 28. | AZ ÍRÓGÁRDA
Kohl Zsanna Gyermekded Megragadom a felhők szélét, majd a darabka gombolyagokat beleejtem a fonott kosaramba. Néha lopva körbenézek, és amikor nem lát senki, egy nagyobb falattal harmatcseppeket ejtek az arcomra, pontosan azt a mozdulatot követve, amit a nap is végez,...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Klein Evelin: Test Sebhelyek a testem minden tájékán, legyen az távoli, vagy akár egy karnyújtásnyi, mindegy, hisz minden sebem csak NEKED köszönhetem. Sebek a bőrömön, amiket érintéseid okoztak, s melyek után, azt hittem mind begyógyulnak majd, egy MÁSIK...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Klein Evelin: Talán Nyár. Éj. Nyári éj. Tábortűz fénye ragyog épp… Ragyog rám, rád… ránk talán. Elfogadom a talánt. Ősz. Zivatar. Őszi zivatar. Csendben, gyöngén zuhog… Zuhog rám, rád… ránk talán. Elfogadom a talánt. Tél. Magány. Téli magány. Szaporán,...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Klein Evelin: Őszi szél Valami érkezik. Valami távozik. Valamikor szeret. Valamikor megismer. Valamikor esik. Valamikor szakad. Valami elkerül. Valami szembe csap. Valamikor fáj. Valamikor elmúlik. Valamikor csábít. Valamikor csak kábít. Valamiből elbuksz. Valamiből...
