Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. április 2. | AZ ÍRÓGÁRDA
Rácz Kata Csillagok tánca Gyönyörű csillag van az égen, holdként tündököl szépen. Minden éjjel érzem, fénye világosabb lesz nékem, hív magához szólongat, folyamatosan bólogat, eljárja a csillag táncot és ettől szebb lesz az álmod. Ne félj, csak nézz fel az égre, a...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. március 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Rácz Kata A levél Eljött az ősz, és egy kis őz, letép egy falevelet, ki megkérdezi tőle: „Visszamehetek?” De az őz csak néz rá és eldobja, majd mondja: „Itt minden levél egyforma.” A levél zenél, cseng s bong a hangja, mint Vivaldi négy évszakja. Az erdő alszik, csak...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. március 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Perger Dorina Egy este egy Szentjánosbogár új helyre került, mikor egy ismeretlen Lámpa mellé repült. A Lámpa az estét beragyogta, a Szentjánosbogár kíváncsiságát is vonzotta. Szerette volna tudni mitől ennyire fényes, és hogyan csinálja, mert ő saját magát nem tudta...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. március 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Panczof Laura Sziporkázó Szívedben parányi láng Pislogó fénnyel vár Majd félénk mosolyban Te rá vagy ő rád talál.
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. március 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Panczof Laura: Nekropolisz Nekropolisz kieső pereménél Egy vétkes, magányos vén éldegél. Elvesztette a faragatlan Tuskó élete értelmét, Kedves Annuskáját, szívének kedvesét. Angyalkája minden fájdalma a Tuskó faragatlan koronájára rá van írva, Szúrós pártáját olvasván...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. március 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Panczof Laura Emlékezés Mészöly szavai nyomán – A jó emlékezetből telik ki az örökkévalóság Múlt messze esik, az idő lopakodik; emlékeink között lappang, majd a jövő fényében emléket derít s minden, ami távoli oly közeli lesz, hiszen a múlt mai csoda, amit csak holnap...