Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Fekete bárány fehér gyapjúval Sorstalanság. Ez jár a fejemben. Mit lehet találni még az emberben? Mert más nincs, csak kilógó kábelek, Meg talán, esetleg Duracell elemek. Mégsem működünk igazán, Mert csak akkor van meleg, ha fűt a kazán. És...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien: Egy vagy csak egy Ennyit ér a kép, a szép, a szem a száj. Nem úszhatod meg az aszályt. Csak csend, csak csók, csak egy csikk. A dohány lett a hiány-cikk. A füst, a méreg szétszed, ha kéred bár, Mihez kezd így egy proletár, A föld alatt, ha...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Csendes éj Akit a mozdony füstje megcsapott, Az hallhatja most a csapost. Ömlik a sör a kocsmában. Részeg dülöngél a félhomályban. Az asztalra csap, egyet-kettőt. Kap még egy sört, amolyan levezetőt. Kiönti abból a habot, leesik a földre....
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Az idegen Úgy sétálunk el egymás mellett, mint két idegen. És senki nem tudja, mi zajlott egyszer idebent. Senki nem tudja, mi volt, azon a hűvös őszi estén, mikor először csókoltál engem gyöngén. Mint két idegen, az vagyunk egymásnak, de...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Álom Mellettem alszol este, Nem figyelek a csendre. Csak a szuszogásod hallom. Bújj hozzám édes álom! Ne hagyd abba az ölelést! Ne hagyd abba a nevetést! Kezem szorítsd, mint király a jogart, Felejtsük el együtt a kanyart. Míg az álomport ránk szórják,...
