Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Remény Eltűnt a fény az emberi szívből. Hogy hová, senki se tudja már meg. Harmatok sikoltoznak a kertből. A napfény is már felesleg. Eső helyett könnyek záporoznak. Persze csak érzelmek nélkül. A holtak háborognak, az élők haldokolnak. Már...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Piros Fekete cipőben rúgjuk a port, A tiéd mégis piros. Fekete maszkban ülök a padon. Ez miért tilos? Fekete rózsa tövise szúrja szám, Minden padlás piszkos. Fekete csendben hallom a hangod. Egy szó most is mardos. Fekete óra kattog a falon, Az epertorta...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Örülök, hogy többé nem vagyunk barátok Bár eddig csak sötétben tapogatóztam. És talán nem vettem észre minden jelet. De most már látom, hogy a hóhér keze végig ott lebegett a fejünk felett. Távolra sodortak egymástól a szelek, rég nem...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Ne olvasd el! Hulla hull a zsákba gyilkos ül a fára. Néz, lát, és mosolyog, Éjszaka szobádba sompolyog. Be-be néz a házba, belevág a szádba, Kitépi a nyelved, elviszi a lelked. Beledug a zsákba, felvisz a fára Kivágja a szemed, felakasztja tested....
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Mi lenne Mi lenne, ha fehér hó helyett Piros esne? Mikulás helyett az ördög, Gyerekeket enne? S, egy pancser éjszaka, Belenyúlna zsebedbe, Nem a pénzed venné el, Hanem helyette A slusszkulcsoddal futna el. Ott hagyná a rozoga szánt, Melyet kifejezetten...
