Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 21. | AZ ÍRÓGÁRDA
Obendorf Dalma Almavirág Hanyag szavak közt szivárog ki a lelkem, Rózsaszín ködben úgyis porrá válik. Miután még mindig úgy teszek, mintha ember lennék, Szabad akaratomból sikítok hangosan, Mert ez a szeretetnyelvem. Neked pedig az, hogy az álmaimban megjelenve...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 21. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Fuss! Lehulló lebernyeg Ötágú csillagra Feszítve elernyed. Vörösen hullik a hó, Csendben futni a jó. Szakítsd le a csillagot, Ne váltsd meg a világot. Csak húzd meg magad, A pince alatt, És talán megúszod. Bőrfotelben ülő démon Emberi csontokon...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 21. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Vers leszek Vers leszek, nem költő, Szerelem, nem szerető, Halál és nem haldokló, Porba hullt porhanyó. Tűz leszek, nem szikra, Egy feltárult kripta. Óceán leszek, nem folyó, Tűző napon nap-lopó. S mikor megégeti kezem, Mikor elfelejtem nevem, Én leszek a...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 21. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien: Szelfi Szelfi. Egy kép az arcomról. Okés, ing felső gomb kigombol. Nézzük a profilom jobbról. Ezeregy követő mit mormol? Csináljam inkább a Holdról? Apáca a kolostorból Az Istentiszteletről papol A Twitteren az oltártól. Insta hadsereg...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. február 20. | AZ ÍRÓGÁRDA
Nagy Vivien Szélben szálló falevél Ha most gyűlölsz, akkor gyűlölj nagyon! Hisz akkor én is gyűlölhetlek. Mondd meg nekem, hogy mi értelme van a szerelemnek? Már nem szeretlek. Bár kötelékünk nem szakad. Így nehéz elengedni a másikat. Mert egyszer az enyém...
