Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. november 4. | Illyés pályázat Novella
Jelige: Napsugár Sas Dorottya Julianna: Ásó, kapa, kötél – Azt teszed, amit én mondok! – visszhangoznak mennydörögve apám szavai a fülemben. Tudtam, hogy bármit mondok is, nem győzhetem meg a saját igazamról, így inkább hallgattam. Egyetlen lányaként tisztában voltam...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. november 4. | Illyés pályázat Novella
Jelige: Őszi nap András Adél Csak ma, csak neked – Sajnálom, drágám, hogy délelőttre elígérkeztem. De Margitka tízre fodrászhoz megy – Nehéz ám a Tündihez időpontot kapni! –, aztán már múlt héten megbeszéltük, hogy addig vigyázok Lalira, az unokájára. A Mónika fiára....
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. november 4. | Illyés pályázat Vers
Jelige: Alex Szilasi Katalin Árvaszonett /vers/ A lenge fűzfaág fölém hajol. Csak legyint közömbösen, nem is vigasztal. Magam maradtam árva önmagammal. A fű között csak egy tücsök dalolgat Talán tücsöknek lenne lenni jó vagy a tóba csobbanó, lapos kavicsnak. Nem...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. november 4. | Illyés pályázat Vers
Jelige: főnix Bertáné Hargitai Margaréta Értesz a nyelvemen? Gyúrom a nyelvet, gyömöszölgetem, leharapok belőle, kóstolgatom: ízlik, nem köpöm ki, néhány év alatt megemésztem. Amikor megnyalom, érdes, édes, a nyelvem összegabalyodik vele – nyelves csók, kissé...
Szerző: Károlyi Kálmán | 2025. november 4. | Illyés pályázat Vers
Jelige: Dőlt vitorla Fűrész István Emberfelmutatás Budapest, Farkasrét 1983. április 22. Áll a pap1, áldani készül a költőt, földi halandó gyűrt hitet őrző pusztai szentet. Bánata kettős, itt cövekelnek a sírnál, nincs hova futni előlük, éjszaka mélyre hatolnak,...
