Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zsiga Levente Gyönyörű barna haját fújja a szél… Gyönyörű barna haját fújja a szél, Bíboros arcára deret varázsol a tél, Még mindig hallom, ahogy hozzám beszél, Mindig izgatottan olvasom, ha jön tőle egy levél, Ki gyönyörű szemébe egyszer belenéz, Tengernyi...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zsiga Levente Lassan mennem kéne… Lassan mennem kéne, Hátrahagyni mindent végre. Csak lágyan szállni a szélbe, Könnycsepp helyett, mosolyt ejteni a kékbe. Arcod halvány a késő fényben, Testem gyenge a roskadó székben. Én csak veled szeretnék lenni kéz a...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zsiga Levente Lelkem sivatagában csak egy kis virág nő… Lelkem sivatagában csak egy kis virág nő, Ebben a pusztaságban nincs egyéb csak kő, A kövek között mégis ott a kis virág, Ez vagy te, a karjaim közt féltett kis világ, A pusztaságban van még rengeteg...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zsolnai Ágnes Kívánság Bárcsak lennék szabadon szálló égi madár! Csípő reggel nézem őket, az egyik én is lehetnék akár. Miért szorongat? Miért ragad el ez a kínzó fogság? Repülj le hozzám kismadár, tégy engem is boldoggá! Ó, magányos itt az élet lent a...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
GYÖNYÖRŰ SZEMŰ SZERETŐM Fekszem a szíveden, Hallom, hogy dobog. Itt nem vagyok idegen, Érzem, Veled otthon vagyok. Te gyönyörű szemű szerető, Sóhajaidtól izzik a levegő, S mikor az öledbe bújok, Nem érdekel már semmi. Tudod, igen nagydolog Így, itt, Veled lenni. Te...
