Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
AZ ÍRÓGÁRDA Metonímia Megszólít a csend, felkúszik a törzsemen Nevetve bókol az ágaimon… virágba borultam! Bukfencet vetek Atlantisz városában, Tiszta szívű lény vagyok e varázslatos világban. Szaladok, meg-megállva körbenézek, hallgatózom, Békésen a természet...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
AZ ÍRÓGÁRDA 4. születésnapi vers ablaktalan szobám mélyén magányomban megtaláltál már nem is tudom ki tudja mióta vártál rám szívem darabjait szedegetvén nem futottál el könnyeim láttán valójában mióta vártál hamuból tűzzé vált herceg mert karórámból kiestek a percek...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
AZ ÍRÓGÁRDA (3. születésnapra) a költészet szép szóismétlés lelkem kertjébe magokat vetek hogy az gyarapodjon, s megosszam Veled a percek csak futnak utánam de nem rohanok, megvan a társam, otthon van bennem a légszomj és ha szeretnéd érted megállok én hiszen...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 26. | AZ ÍRÓGÁRDA
Feil Gréta: Tűz Lángol a kastély, lángol a remény. Elég most minden, mi sosem volt enyém. Lángolnak a szavak, jelek betűk, A múlt széttört, köddé vált, eltűnt. Nézem, ahogy felcsap a tűz az égig, Itt, ahol olyan boldogtalan voltam végig. Látom még arcát,...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 26. | AZ ÍRÓGÁRDA
Feil Gréta: Rabság Ma még a tükörképem is idegen. Bezárnak a sötét falak, nevetnek. Mintha azt suttognák egyre csak, Hogy még mindig túlságosan szeretlek. Ma még nem tudom ki vagy… Talán nem is létezel, talán mégis. Biztos azt játszod, hogy nem ismersz....
