Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Klein Evelin: az utolsó versem neked… Szavak! Ki nem mondott szavak, s érzések tombolnak. Tombolnak, mert nem mondtuk ki, s nem is vettük komolyan. Mondtunk, tettünk dolgokat, amiket nem gondoltunk komolyan, s mégis újra meg újra a részeges...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Klein Evelin Idegen A napon, mikor először láttalak, a parkban voltál. Ott ahol én jártam minden nap, most te is ott voltál. Másnap újra elmentem, immár hozzád, te pedig még létezésemről sem tudtál. Gondoltam beszélhetnénk, így odamentem, és annyit mondtam:...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Kiss Milla Az otthonom Az otthonom Magyarország, hol felnőttem, hol éltem és szerettem, Sok-sok város, s falu, de köztük is egy tabu! Az a falu Fácánkert, ami nem csupán egy falu, aki azt mondja, az egy hazug! Nyugalom van, de egyben élet, Én csak tudom,...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Kertai Nóra Veled az élet így telik Forró Jöttél, mint nyár közepén egy nagy zivatar. Jöttél, mint egy hűs fuvallat a legnagyobb melegben. Felborítottál mindent és mégis két lábon maradtam. Levegőt alig kaptam, de rád néztem és elállt a szavam. ...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Kertai Nóra Hosszú volt az út, mit idáig megtettem, sok minden történt, míg ide megérkeztem. Volt mi fájt, mi boldogságot okozott, de a sors néha fel is pofozott. Ovi, általános, gimi, egyetem, a történelmem szeretem. Volt mi csalódást okozott, vagy békét hozott, de...
