Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Horváth Amarilla Mindig Sosem szerethettelek volna, de pontosan, ezért szerettelek mindig is! Mindig a szívemben fogsz nyugodni, úgysem változtathatok már ezen. Mindig mikor meglátlak, eszembe jutnak egyből ajkaink egykori találkozásai. ...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Horváth Amarilla Mederben Mit akarsz? Ne akarj semmit! Miért írsz nekem az éjszaka közepén? Inkább nem akarom tudni, köszönöm szépen! És ezt továbbra is így szeretném tartani, hogy a letiltottak listáján vagy, nem pedig az idegeimén. Az arcodon...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Horváth Amarilla Körforgás Vajon milyen lesz az első találkozásunk, azóta a nyári több órás beszélgetésünk után, amikor mindketten sírtunk, hisz tudtuk, hogy ezek búcsúcsókok? Esetleg milyen lesz újra, majd hús-vér emberként egy helyiségben tartózkodni?...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Horváth Amarilla Keserédes Májusban a szavaink diktálták a tempót, míg júliusban a tetteink beszéltek helyettünk. Árnyakkal takaróztunk be a laptopom halvány fényében, miközben a tetovált vállamat simogattad. Illatod mindig a bőrömön időzött, miután megöleltük...
Szerző: József Kotyec | 2025. február 27. | AZ ÍRÓGÁRDA
Horváth Amarilla Kaposi Ildinek Bogyiszló egyik erkélyén ülve olvasol egy könyvet, miközben fiatalabb lányod megsértődött rád, megint. Paprika hegyről álmodva, nagyobbik lányoddal az oldaladon, kutattok fel s alá; hisz férjed így is aggódik. ...
