Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zemann Éva: Legközelebb Tervek, vágyak, célok, álmok Beteljesületlen találkozások Ígéretek, felhalmozott ábrándok Ezek vagyunk mi: hibákból sosem tanulók Legközelebb más lesz Tették meg az ígéretet De akkor még nem sejtették Hogy a legközelebb sosem jön el Sajnálom,...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zemánn Éva: Lelki-roncsok Egyik pillanatról a másikra történt minden. Éppen mentem a gyerekekért az iskolába, amikor az egyik kereszteződésben a semmiből kihajtott elém egy autó, én pedig telibe beleütköztem. Az autóm eleje totálkárra tört, szépen megpördült párszor...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zemann Éva: Séta a Holddal (3) Tegnap este sétáltam a kertben. Körülöttem a tátikák némán billegették fejüket és a liliomok szirmain ragyogott a csillagok fénye. Csendes volt a kert és békés, mindenki örök álomba merült. Talán én is csak álmodtam, azért lebegtem olyan...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zsiga Levente Gyönyörű barna haját fújja a szél… Gyönyörű barna haját fújja a szél, Bíboros arcára deret varázsol a tél, Még mindig hallom, ahogy hozzám beszél, Mindig izgatottan olvasom, ha jön tőle egy levél, Ki gyönyörű szemébe egyszer belenéz, Tengernyi...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zsiga Levente Lassan mennem kéne… Lassan mennem kéne, Hátrahagyni mindent végre. Csak lágyan szállni a szélbe, Könnycsepp helyett, mosolyt ejteni a kékbe. Arcod halvány a késő fényben, Testem gyenge a roskadó székben. Én csak veled szeretnék lenni kéz a...
