Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zelfel Virág Néha… Néha csak vissza kell pillantani, oda valahova magad mögé… hisz akkor látni fogod, mennyi minden már a tiéd. Néha el kell, hogy gondolkodj, lehet, az élet sok rossz dolgot dobott… csak a jó dolgokba kapaszkodj! Hisz ott vannak, csupán...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zelfel Virág Örömteli karácsony Várom már azt a fényt, ami elhozza mit igért. Az utcák már telis-tele boldogsággal, s szeretettel. Hideggel együtt ez mind jár, valami nagyon is készül már. Mézeskalács forma előkerül, fahéj-, narancs illat mindenütt. Ajándékok...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zelfel Virág Testvérem Azt mondja nekem, olvass egy mesét velem. A fejezet végén arra kér, csak még egy fejezet és kész. Naponta párszor veszekszünk, s azonnal megbánjuk, amit teszünk. Sütök ezt azt, majd ő bírálja, s máris a következőt kívánja. Verseim csendben...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zelfel Virág Szerettem volna… Szerettem volna, ha csak rám nézel, Ha csak egy pillanat erejéig is. Szerettem volna, ha csak rám mosolyogsz, Ha csak egy aprócskát is. Szerettem volna, hogy csak köszönj, Még, ha halkan is. Szerettelek volna megismerni, Bárhol, és...
Szerző: József Kotyec | 2025. május 12. | AZ ÍRÓGÁRDA
Zemánn Éva #979797 lelöktem a kirakóst az asztalról szétesett pixeleire megpróbáltam összeszedni, de nehéz, ha a színeket csak hexadecimálisan érzékeled nehéz, ha neked kell bebújni a kanapé mögé és bezárni az ablakokat a lefagyott böngésződben én sem érzem...
