KÉPESLEVELEZŐLAP, ODAÁTRA
A PAD Irodalmi és művészeti folyóirat
XXX. évfolyam, különszám, 2026
Idén szeptember 24-én lett volna Dicső Zsolt 70 éves. Készült rá hogy megünnepeljük, ahogy
a 60. születésnapját jó társaságban, vele együtt ünnepelhettük. De idén már nem lehetett itt.
Esterházy Péter írta a Harmonia Caelestisben: „Mi a különbség édesapám és az Isten közt? A
különbség jól látható: Isten mindenütt ott van, ezzel szemben édesapám is mindenütt ott van,
csak itt nincs.”
Zsolt hiányát nap-mint nap gyakran érzem, de a születésnapi könyvbemutatóján
velünk volt. Ahogy évtizedeken át rendszeresen, aznap is összeszervezte barátait, írótársait, és
ahogy azt a hagyomány előírja, a társaság felolvasott, előadott, emlékezett, meghatódott és
beszélt, beszélgetett, egyszóval megint jól bulizott: ezzel áldozott Zsolt emlékének.
Ezen a szülinapi összejövetelen mutatta be A PAD Irodalmi és művészeti folyóirat
2026-os különszámát „Képeslevelezőlap, Odaátra” címmel. Dicső Zsolt alapítószerkesztő
társa és életre szóló barátja Jankovics Zoltán segítségül hívva régi szerkesztő társait, Gulya
Istvánt, Berka Attilát, Székelyhidi Zsoltot, méltó emlékkötetet hozott létre.
Az impozáns alkotói névsor: Ágoston Zoltán, Baky Péter, Berka Attila, Czirok Róbert,
Csabai László, Cserna-Szabó András, Danyi Zoltán, Dicső Zsolt, DrMáriás, Fenes Tibor,
Forgács Péter, Gacsályi József, Géczi János, Gulya István, Győrffy Ákos, Jankovics Zoltán,
Jánosi György, Kiss Albert, Komjáthi Tamás, Susanna Lakner, Margatin István, Márton
László, Máté Réka, Móser Zoltán, Nagy Izabella, Nagy Zopán, Ódor János Gábor, Persányi
Norina, Péterfy Gergely, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Székelyhidi Zsolt, Szilasi
László, Vass Tibor, Vörös István, Wirth Imre, Zalán Tibor nem csak a műfaji és stiláris
sokszínűséget garantálja (vers, kispróza, esszé, memoár, grafika, fotó), hanem az alkotók
révén reprezentálja Zsolt pályakezdéstől kezdve, az első kötetének megjelenésén és a
Szekszárdi Magasiskola közösségén át az összegző válogatás kötete megjelenéséig az
életpályáját és barátságait.
Ajánlom hát e kötetet mindazoknak, akik érdeklődéssel követik és szeretik a kortárs
magyar irodalmat. És persze mindenkinek, akinek hiányzik Dicső Zsolt!
