Szűcs Márton
„Szellem az árokban”
Megbékélni a helyzettel,
Kompromisszumot kötni,
Olyan önmegvalósítás,
Amit mások paraméterei szabnak.
A lélek szabadsága és az elme végtelenje
Örökre egy kalitkába zárva,
Melynek a kulcsát rég elhagytad,
És akik megtalálták, most fejed fölött dobálják.
Középcica
Te vagy a figyelem középpontja,
De mégis kívülállónak érzed magad.
Defektes ember, valami nem stimmel,
Nem vagy jó igazán semmiben.
És akkor elkezdtél félni magadtól.
Félni, hogy mindenkinek az útjában vagy,
Hogy senki sem olyan őszinte, mint te,
Hogy ebben a kicsavart világban tényleg
Egyedül vagy.
