Tóth Fruzsina-Bíró Kevin
Lendület
Lelkendezve élem életem,
szívemben láng, nem félelem.
Gyáva szavak, s halk beszédek,
sóhajként hullnak szét az éjek.
Sorsomnak súlya néha nehéz,
de, aki bátor, újra remél.
Feláll, ha mélybe húzza vágya,
és nem töri meg mások árnya.
Könnyű bántani – szó csak sebez,
de élni. az mindig nemesebb.
Mosollyal küzd, aki látja már,
minden nap újra eljő a nyár.
A mások sorsa tán színesebb,
mégis lásd: tiéd érdekesebb.
Benned dobban sok ezer világ,
légy te magad az igaz csodád!
