Egri László
Egri László (Szekszárd, 1910. május 26. – Budapest, 1974. október 24.): Újságíró, karikaturista
Élete és munkássága:
Egri László 1910. május 26-án született Szekszárdon Egri Béla tanító és Keller Anna gyermekeként. Katolikus családban nőtt fel. Felsőfokú tanulmányait Pécset végezte. 1929-ben fejezte be a tanítóképzőt, 1932-ben polgári iskola tanítóképzőt végzett. 1930 és 1932 között a művészet területén képezte magát Aba-Novák Vilmos festőművész stúdiójában. 1950-ig különböző iskolákban dolgozott tanárként. Hivatása mellett a 40-es években kezdett dolgozni különböző lapszerkesztőségeknél. 1942 és 1945 között a Képes Sport munkatársa volt. 1948 és 1956 között az Új Világ c. lapnál dolgozott kép- és tördelőszerkesztőként, ami a Magyar-Szovjet Társaság kiadásában jelent meg. Újságcikkek mellett készített illusztrációkat, grafikákat és karikatúrákat, utóbbi munkásságával országos hírnévre tett szert. Politikai karikatúrákkal örvendeztette a Népszava és a Szabad Nép olvasóit, és valamennyi karikatúra kiállításon szerepeltek munkái. Számtalan könyv illusztrációt készített.
1957-ben kezdett dolgozni főállásban a Képes Újságnál, ahol szerkesztői feladatai mellett, grafikusként, és rajzolóként is tevékenykedett. A hetilap 1960-tól rendszeresen közölt képregényeket, majd 1964-től a humor rovatban jelentek meg különböző, gyakran külföldről átvett karikatúráik. Egri László lehetőséget kapott saját figurájának rajzolásához, és Berci 1969-től rendszeres alakja lett az újságnak. Közel 250 képsor készült, melyből 30 olvasói ötletek alapján íródott. Az utolsó képet kórházba kerülésekor készítette Egri, melyen Berci is kórházba vonult. Halálakor képregény hősének történetét senki nem folytatta.
Egri László hat hetes kórházi kezelés után, 1974. október 24-én halt meg. A Képes Újság szerkesztősége így búcsúzott kollégájától: “Májusban töltötte be hatvannegyedik évét, de fiatalos volt, mindig derűs – és szenvedélyesen haragvó, ha rosszat látott, hitványságot. Szerette a szépet, az életet. Munkájában is ez vezette: derűt szerezni az embereknek és szépre nevelni mindenkit.”
Publikált:
Képes Sport (1942–1945), Filmművészeti Évkönyv, Szegedi Bomba Tanfolyam (1944), Szabad Nép (1945), Népszava (1945–46), Pajtás (1947–49), Új Világ (1948-56), Szabad Ifjúság (1952), Szabad Nép (1956), Film Színház Muzsika (1956–62), Esti Hírlap (1956), Nők Lapja (1956), Képes Újság (1957–74), Gondűző Naptár (1957), Füles (1958), Kincses Kalendárium (1958), Ország-Világ (1959), Csúzli (1961), Vas Népe (1961), Fejér Megyei Hírlap (1962), Dolgozók Lapja (1962), Képes Újság (1963–74), Nők Lapja Évkönyv (1966), Plajbász és Paróka (1969), Magyar Rendőr (1970), Képes Évkönyv (1974).
Források:
- Berci. Képregény Wiki, https://wiki.kepregenydb.hu/Berci (Letöltve: 2025. 05. 20.)
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Ábra KKT., Budapest, 2008.
- Egri László. Képes Újság, 15. évf.: 44. szám, 1974. 6. o.
- Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon A-Z (1978-1991). Akadémia Kiadó, Budapest, 1994.
Kép:
- Egri László. Képes Újság, 15. évf.: 44. szám, 1974. 6. o.
