Maul Petronella
Tükrök
a tükörterem összes tükre
különbözőféleképpen torzítja
azt, aki bemerészkedett.
a sziluett mindegyikben más,
de a fekete ruha állandó.
tulajdonképpen le is vetkőzhetne, úgyis
csak saját magával kell megbékélnie.
a tükörképek egymással veszekednek,
lassan elviselhetetlen visszhanggal.
– csend legyen! – kiált az alak.
a görbe tükrök tömege is
csendért kiabál.
elmém is egy tükörterem: ha
ököllel töröm be az egyik
számomra unszimpatikus tükörfalat,
velem együtt fog vérezni
az összes torz tükörképem,
míg a valódi fájdalmat
csak én érzem.
