Zelfel Virág
Hullócsillag
Csak siklok- és siklok a jégen…
Néha elesek de ez nem állít meg.
Süvítek egyedül, már szinte szárnyalok
De kézfogás nélkül mégis elcsúszok.
Akaratom viszont ilyenkor erőre kap,
Nézd, szemem, arcom hogyan csillognak.
Már mindent tisztán láthatok, s figyeld!
Milyen ragyogó hullócsillag vagyok!
