Vajon tényleg létezel,
Vagy csak elmém hozott létre?
Távoli gondolat, puszta képzelet.
Életed csak fejemben éled?
Mint egy tükör, kivetült lelkem,
Ki érzelmeim fested körül.
Mintha magamat látnám benned,
Engem vetít vissza, többé nem örül.
Nem örül. Hibás vagyok?
Távoli gondolat, furfangos fordulat,
Tönkretettem, mi szívemben lakott,
S elmúlt minden szó, élet, apró mozdulat.
Küzdenék, de nem megy,
Érted, ellenem, csak te vagy énnekem,
De közben újra felmerül bennem,
Mi van, ha mégsem létezel?
