A Vörös pöttyös könyv főszereplője a 17 éves Annabel Greene, akinek irigylésre méltó az élete: kisgyerekkora óta modellkedik, szerető családja, két nővére van, és egy csodálatos, üvegfalú házban lakik. De a nyári szünet előtti utolsó bulin történt valami… A két legjobb barátnője most gyűlöli, a gimiben páriakét tekintenek rá, a szeptemberi tanévkezdés kész rémálom számára.
Az iskolaudvaron magányosan tölti a szüneteket, nem messze az agresszív, verekedős fiútól, Owentől. Ő is egyedül van, ám ez cseppet sem zavarja, nem érdekli, mit gondolnak róla az emberek, a fülhallgatóval a fülén teljesen kizárja a világot, miközben kedvenc zenéit hallgatja. A zene nagyon fontos szerepet játszik a fiú életében, az segítette át a nehéz időszakokon, vasárnaponként zenés műsort vezet a helyi rádióban. A zene mellett az őszinteség az, ami még nagyon fontos Owennek. Annabel megnyílik neki, kiderül, hogy az ő családjukban az őszinteség az, ami a legkevésbé jellemző, a csillogó felszín alatt bőven vannak problémák. Ők ketten mindenről tudnak nyíltan beszélni, kivéve azt az egy dolgot, ami tönkretette a lány életét. És ez a kapcsolatuk végét jelenti.
Aztán egy bulin történik valami. Egy másik lánnyal. Annabel volt barátnőjével. Annabel kétségek közt vergődik, nem tudja, mit tegyen. Kiálljon a volt barátnője mellett, és akkor kiderül a szörnyű titka vagy inkább hallgasson…
“De az ember véges számú esélyt kap arra, hogy újrakezdhessen valamit ebben az életben, véges számú esélyt, hogy ha a múltján nem is, de a jövőjén változtasson.”
