Kohl Zsanna
Tél-e, avagy nyár?
Zöldbe rejtve csúfol ki a napfény,
Forraltbor ízű nevetés súlyától részegek a fák.
Nincs kiút a díszfüzér mögött, ez nem Narnia,
Önsanyargatásba kerget a nosztalgia.
Nagy levegő, és…VÁRJ!
A mélyhűtőben kiolvad a karácsonyi Jäger.
A konyhakövön likőrgőzben korcsolyázok éjjel.
Hány fekete ajándékot bontsak neked még fel?
Ha megköt a kezemen a cukormáz,
És összedől a mézeskalácsház,
Augusztusi hullócsillagként,
Egy kívánságodért,
Én leszek a dísz a karácsonyfán.
