Molnár Rebeka
Küszöb
Egy újabb dolog, amin átlépünk,
Tapasztalunk, majd aztán átélünk.
Átéljük a múltat, jelent, jövőt,
S a még el nem szalasztott időt.
Látjuk az ajtókat, reményeket,
Még meg nem született regényeket.
Az embereket, akik nevetnek,
S az utat ahová vezetnek.
