„Az igazán fontos kérdésekről csak mesélni lehet” (Csányi Vilmos)
A Somniavero, ahogy a fülszöveg ígéri, egy letehetetlenül izgalmas sci-fi, 10 éven felülieknek.
Az időutazós ifjúsági kalandregények majd mindegyike a múltba repíti vissza a fiatal olvasókat. Itt azonban egy olyan különleges időutazás bonyodalmairól olvashatunk, ahol a 2121-ben Berlinben élő Jochanan családi „kirándulás” keretében látogat el a városba, csak éppen 2031-ben, és egy hiba miatt egy rövid időre itt reked. A könyv frappánsan nem a borzongató bizonytalan közeli és távolabbi jövőnek a bemutatására helyezi a hangsúlyt, hanem annak a néhány napnak a sodró és kalandos eseményeire, amíg újra megnyílik az időkapu, lehetőséget adva a hazatérésére. Természetesen néhány rátermett és önzetlen gyerek az, aki segít a fiúnak abban, hogy visszakerülhessen 2121-be. Bátran összefogva megakadályozzák a gátlástalan tudós, Dr. Paulus minden durva cselszövését. Tulajdonképpen egy remek és felemelő bandaregényt tartunk a kezünkben.
Az író virtuóz módon szövi a történetet: már az első lapokon belecsöppenünk az események sűrűjébe, majd öt fejezetben úgy vezet végig minket ugyanazon a történeten, hogy mindig annak a szereplőnek adja át a szót, aki épp a legizgalmasabb aspektusból tud beszámolni az eseményekről. A nagyváros sivár, gettósodó világát különleges természeti helyszínekkel színesíti: állatkert, vadaspark, ahol többször farkasok is szerepet kapnak.
Szerintem jó ötlet volt 2015-ben a Pagonytól, hogy – szemben a 2013-as német kiadással, ahol öt kötetben jelenet meg – egy kötetben adta ki a művet, bár lehet, hogy ennek esett áldozatául a vagány eredeti illusztrációi, amit itt csak a borító őrzött meg.
Mi felnőttek olvashatunk a sorok között is. A könyv, bár nem direkt módon, de a jövőnket fenyegető problémákról és a felelősségünkről is szól. Ezt fogalmazza meg gyönyörűen az aktív zöld civil életet élő Anja Stürzer honlapján szereplő Kálidásza idézet is: „Hisz a tegnap csak álom, a holnap csak látomás; de ha jól éled, a ma boldog álommá tesz minden tegnapot, és minden holnapot reménylátomássá. Így szól a hajnal köszöntése.”
Ajánlom a regényt felnőtteknek, hogy tanuljunk a gyerekek bátorságából, és iskolás csoportoknak feldolgozásra, beszélgetések kiindulópontjául: a klímaváltozásról, menekültekről, állatfajok kipusztulásáról, barátságról, felelősségről, elfogadásról, előítéletekről, a jövőről…
Végül érdekességképpen álljon itt, hogy kérésemre 2023 márciusában a ChatGPT (OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot) milyen ajánlást írt a műről: link
Remélem az eredmény elég meggyőző, hogy egyelőre szükség van még emberekre egy könyvajánló megírásához! 🙂
