Ezúttal egy különleges pszicho képregényt szeretnék ajánlani, mely a munkám során teljesen
véletlenül akadt a kezembe. A francia szerző és illusztrátor páros, Julie Dachez és
Mademoiselle Caroline alkotása egy fiatal autista nő mindennapi küzdelmeit tárja az olvasó
elé. Mint később megtudtam, Julie Dachez maga is Asperger-szindrómás, így a mű egy
őszinte önvallomásként is értelmezhető.
A 27 éves Marguerite látszólag semmiben sem különbözik a többi embertől. Egy
nagyvállalatnál dolgozik, párkapcsolatban él… mégis mindenhol kívülállónak érzi magát.
Naponta rengeteg energiát fektet abba, hogy összeszedettnek tűnjön, megszokott rutinjához
pedig olyannyira ragaszkodik, hogy az már-már a kényszeresség határát súrolja. Kimondottan
zavarják a zajok, valójában akkor érzi jól magát, ha otthon csendben begubózhat cicái
társaságában. A lány nyomozásba kezd, hogy miért érzékeli ennyire másképp a világot, mint a
körülötte lévők. Kiderül, hogy ő egy jól funkcionáló autista, s ez a felfedezés az egész életét
megváltoztatja…
A képregény érzékletesen és megindítóan mutatja be, hogy egy neurodivergens ember
számára mennyire felszabadító lehet, ha végre megtalálja a helyét a világban. Vizuális
oldalról nézve Mademoiselle Caroline rajzai nagyszerűen kifejezik Marguerite belső világát.
Azt, hogy az adott zaj/beszéd mennyire zavarja a főszereplőt, a szövegbuborékok pirossága
jelzi. A kezdeti fekete-fehérből pedig egyre színesebbé válnak az oldalak ahogy a fiatal nő
halad előre az önelfogadás útján. A kötet végén található egy kis ismeretterjesztő rész is az
autizmusról.
A Láthatatlan különbségeket kifejezetten az autizmus témája iránt érdeklődőknek ajánlom, de
bárkinek érdekes olvasmány lehet, aki szeretne bepillantást nyerni egy sajátos érzelemvilágba
és gondolkodásmódba.
A tartalom leíráshoz forrásként használva:
https://moly.hu/konyvek/mademoiselle-caroline-julie-dachez-lathatatlan-kulonbsegek
