Dávid-Barrett Tamás A patriarchátus természetrajza című tudományos- ismeretterjesztő könyvét szeretném a figyelmükbe ajánlani. A mű 470 oldalas, igen vaskos kötet, ám könnyed, sokszor humoros, olvasmányos stílusban megírt munka.
Szerzője Oxfordban oktató evolúciós viselkedéskutató, aki a 90-es évek elején járt a Corvinusra, majd egy ösztöndíjjal Cambridge-ben tanult tovább. A makroökonómiára szakosodott alkalmazott közgazdász később nemzetközi elemző-tanácsadó céget alapított. Csapatával a 2000-es évek elején 35 ország állapotváltozásait követték nyomon, és több fejlődő ország kormányának is tanácsokat adtak. 2005-ben a világon elsőként jelezték előre a közelgő globális válságot, ám akkor még senki sem hitt nekik. Ezután fordult Dávid-Barrett Tamás érdeklődése jobban az evolúciós viselkedéskutatás irányába.
Corvinusos tanárain keresztül jutott el Csányi Vilmos etológushoz, aki aztán évekig rendszeresen mentorálta, beszélgetett vele, meghatározó szerepe volt abban, hogy kutató lett. „Nem kell bizonygatni, hogy emberi létünk számára a legfontosabb ismeret fajunk kialakulása és a társadalmak sokszínűségének megértése. Érdemes elolvasni Dávid-Barrett Tamás könyvét, gondolatokat ébreszt” írja a műről Csányi Vilmos. Valóban gondolkodásra inspiráló kérdéseket tesz fel a szerző mint például, miért és hogyan változtak meg a nemi normák? Miért jelent meg a patriarchátus, és egyáltalán patriarchális faj vagyunk?
Dávid-Barrett munkája tudományos megalapozottságú, a kérdésfelvetések ellenére kerüli a politikát, józan értékeléssel szolgál a nemi normák evolúciójáról, és feltárja, hogy mindez hogyan jelenik meg és változik a különböző kultúrákban. A szerző megközelítése ötvözi a pszichológiát, a biológiát, az antropológiát, a szociológiát, a hálózatkutatást, a közgazdaságtant. Eredményei negyven országban végzett kutatásokon alapulnak, melyek szerint a „nemi normák nem esetlegesek, hanem evolúciós és társadalmi törvényszerűségek formálják azokat.”
Szerinte „Hatezer évvel ezelőttig a folyamatosan vándorló vadászó-gyűjtögető ősközösségekben nemi harmóniában és egyenlőségben éltek az emberek. Ugyan a nemek között volt munka- és szerepmegosztás, de szó sem volt férfiuralomról vagy matriarchátusról.” Véleménye szerint a mezőgazdaság elterjedésével bomlott fel a nemek közötti harmónia és vezetett a patriarchális társadalmak térnyeréséhez. A patriarchátus lassú visszaszorulását pedig az ipari forradalmak, a kapitalizmus és piacgazdaság térhódítása indította el 200 évvel ezelőtt.
Ezek a folyamatok mára felgyorsultak, és most a kellős közepén vagyunk egy olyan átmenetnek, ami a patriarchátus felől a nők és a férfiak közötti harmónia felé fordítja vissza a társadalmakat. „Egyre kisebb lesz a fizikai erő szerepe, az agresszió helyett a tudás, az együttműködés és a kreativitás válik kulcsértékké, a nemi egyenlőség követelménye pedig egyre erősebb lesz – a demokratikus társadalmakban.”
