VIRÁG FERENC
Virág Ferenc (Bonyhád, 1869. augusztus 22. – Pécs, 1958. március 2.) pécsi megyés püspök
Élete és munkássága:
Virág Ferenc Bonyhádon Blum Ferenc néven született 1869. augusztus 22-én, Blum György és Sikey Katalin gyermekeként. Egyszerű polgári családban nőtt fel. A népiskolát és az algimnáziumot Bonyhádon végezte, majd Pécsett folytatta tanulmányait, ahol katolikus teológiát tanult. Pécsen érettségizett, és a Hittudományi Főiskola elvégzése után római katolikus pappá szentelték 1892-ben. Németbólyon, Sombereken és Pécsen is látott el kápláni feladatok, majd 1896-tól a szekszárdi gimnázium hittanára lett. 1895-ben belügyminisztériumi engedéllyel magyarosította nevét. 1901-től a pécsi papnevelő intézet lelki gondozója és a püspöki tanítóképző hittanára volt. Plébánosi feladatokat látott el Pakson 1912 és 1922 között, majd Szekszárdon 1926-ig és közben esperes, pápai kamarás is volt, majd koronóci címzetes apát címmel tüntették ki. A pécsi egyházmegye élére 1926. május 19-én került. Püspökké szentelését Zichy Gyula végezte, akinek utódja lett. Egészen haláláig látta el a püspöki feladatokat.
Fontosnak tartotta az egyházi szociális egyesületeket, támogatta a legényegyleteket és a munkásifjúságot. Püspöksége alatt sorra alakultak a katolikus egyesületek, szaktanfolyamokat és ismeretterjesztő előadásokat szervezett, bentlakásos iskolákat alapított. Közel 30 templom épült és számos megújult. Tagja volt az Egyházmegyei Papok Missziós Egyesületének. Letelepítette az egyházmegyében a pálosokat és a karmelitákat, és hivatali ideje alatt kezdte meg működését a Caritas és az Actio Catholica. 1929-ben egyházmegyei zsinatot hirdetett, amely a kor gazdasági és társadalmi kérdéseire akart választ adni, illetve az egyházi fegyelem fontosságáról szólt. A zsinat 1936-ban ült össze.
Püspöksége alatt tagja volt a magyar Országgyűlés Felsőházának 1944-ig. Nem állt Gömbös Gyula mellé a 30-as években, később pedig felszólalt a zsidóüldözéssel szemben is. 1936-ban magyar királyi titkos tanácsossá nevezték ki. A világháború után felszólalt a német kitelepítések, és az államosítás ellen. A kommunizmus alatt több nevelő otthont bezártak, a szerzetesrendeket ellehetetlenítették. A lejáratások, bebörtönzések, letartóztatások és a felekezetek belső megosztásai rombolták a hazai egyházak egységét.
Élete során rengeteg publicisztikát, társadalmi és neveléstani cikket írt, például Általános neveléstan (1896), Imádkozzál és dolgozzál (1904), Egyházi és alkalmi beszédek (1937). Verses kötetet is írt Hajnal címmel 1893-ban. Díszpolgára volt Bonyhádnak (1926) és Szekszárdnak (1927). A 40-es években már betegeskedett Virág Ferenc, ezért segédpüspökként Rogács Ferencet nevezték ki 1948-ban. 1956. október 29-én pásztorlevelet írt a magyar katolikus egyházat ért kirívó sérelmekért. Élete során végig kitartott a lelkipásztorkodás fontossága mellett. 32 éves püspöki hivatali ideje 1958. március 2-án halálával véget ért. Pécsen a püspöki kriptában helyezték nyugalomra.
Források:
- Tolnamegyei fejek. Tolnavármegye tíz évvel Trianon után. Szerk. Hirn László, Budapest, Magyar Városok és Vármegyék Társadalmi Emlékalbuma Kiadóvállalat, 1930.
- Dr. Dobos Gyula: Neves Szekszárdiak. In: Szekszárd a XX. század első évtizedeiben. Szerk. Dr. Dobos Gyula. Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, 2005. 349–458.
- Sós Csaba: Virág (Blum) Ferenc. In: Bonyhád Lexikon. Szerk. Steib György. Bonyhád, Völgységi Tájkutató Alapítvány, 2017.
- Kolta László: Bonyhádi arcképek. Bonyhád, Városi Könyvtár, 2000.
- Kernné Magda Irén: Híres paksi elődeink. Életrajzi gyűjtemény. Paks, Pákolitz István Városi Könyvtár, 2009.
- A Pécsi Egyházmegye története kezdetektől napjainkig II. Egyháztörténet tankönyv 13–18 éveseknek. Összeáll. Sümegi József, Pécs, Fény Kft., 2008.
