PÉTER JÁNOS
Péter János (Alsónyék, 1910. október 28. – Budapest, 1999. február 26.) református lelkész, püspök, 1961-től 1973-ig Magyarország külügyminisztere.
Élete és munkássága:
Péter János 1910. október 28-án született Alsónyéken id. Péter János vasúti munkás és Benkő Ida védőnő gyermekeként. Fiatal korát Tolna megyében töltötte és Alsónyéken, majd Bátaszéken tanult. Középiskolai tanulmányait Baján a ciszterciták reálgimnáziumában végezte. 1929-ben érettségizett le, majd Budapesten tanult református teológiát (1931-1932). Választott hivatásának példaképe az alsónyéki lelkész, dr. Szappanos Gyula volt. Pesten olyan tanároktól tanulhatott, mint Victor János és Sebestyén Jenő teológusok, filozófiai doktorok. Külföldi egyetemeken járt tanulmányúton, például Párizsban, valamint a glasgowi Trinity College-ben (1934-1935) és Berlinben. Jól beszélt franciául, angolul és németül. 1935-ben szerezte meg lelkészi oklevelét, majd 1936-tól kezdett dolgozni a Filadelfia Diakonissza Intézetnél.
Az intézetnél töltött időszak alatt a Sylvester Nyomda vezetését bízták rá, és az egyházi sajtó irányítását látta el. Írói munkássága ekkor kezdett kibontakozni. Írásai jelentek meg vallási és politikai folyóiratokban, például a Református Jövő, aminek főszerkesztője is volt, Református Élet, vagy a Magyar Út c. lapokban. Megjelent főbb művei A megbotránkoztató Szeretet (1944), Eligazodásunk (1950), Az európai béke és biztonság időszerű kérdései (1969), A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok történetéből, 1939-1941 (1979). Az 1930-as években rendkívül sok emberrel ismerkedett meg egyházi és politikai körökben, például Ravasz László püspökkel, Bethlen István miniszterelnökkel, Tildy Zoltán későbbi köztársasági elnökkel, Dobi István Elnöki Tanács elnökével, de számos későbbi kommunista vezetővel is.
A háború alatt és után pályája gyorsan ívelt felfelé. 1943-ban Kállay Miklós miniszterelnök a Magyar Tájékoztató Könyvtár vezetőjének nevezte ki, hogy részt vegyen a béketárgyalások előkészítésében. Hivatalát nem tudta betölteni, de több diplomáciai kapcsolatot létesített, mint például Raoul Wallenberg budapesti svéd nagykövettel. A háború után a Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályára került, és részt vett a párizsi békekonferencián a magyar delegáció tagjaként. Péter János az 1940-es évek második felében Tildy Zoltán és Szakasits Árpád köztársasági elnökök titkárságainak vezetője lett. A kommunista hatalomátvétel után a jó kapcsolatai révén a hatalommal 1949-ben átvette a Tiszántúli református egyházkerület püspöki székét, amiről csak az 1956-os forradalom idején mondott le. A Rákosi diktatúra ideje alatt részt vett és tevékenysége hozzájárult az egyházak rombolásához, az egyházi egyesületek felszámolásához, a püspökök félreállításához és az egyházi földek, iskolák államosításához. Az 56-os forradalom után nem vállalt több egyházi szerepet.
1957-től a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kormánymegbízottja és az Elnöki Tanács tagja lett, majd egy évvel később a külügyminiszter első helyettesévé nevezték ki. 1961-ben vette át az ország külügyminisztere megbízatását, amely tisztséget 12 évig töltött be. Fontosnak tartotta a jó szomszédi kapcsolatokat és Duna-völgyi államok konföderációs tervét, de ezt Szovjetunió nem támogatta, ami hozzájárult a lemondatásához. További tisztségei: 1961-től a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja, 1966-tól az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1953-tól 1990-ig Országgyűlési képviselő, 1973-tól az Országgyűlés alelnöke, 1982-től 1987-ig a Magyar Politikatudomány Társaság elnöke, 1988-tól a Károlyi Mihály Társaság elnöke. Kitüntetései közt szerepel a Magyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozata (1970), Munka Vörös Zászló Érdemrend (1980), Magyar Népköztársaság Állami Díj (1985). Két gyermeke született Czeglédi Margittól, Katalin és Ágnes történészek. Péter János 1999. február 26-án 88 éves korában hunyt el.
Források:
- Hornyák Máté: Péter János életútja Tildy Zoltán irodájáig. In. Hagyomány Identitás Történelem. 1. évfolyam, 2. szám, 2024. 109-125.
- Dömény János: “…a tényeket kérlelhetetlenül fel kell tárni.”. In. Ezredvég, 9. évfolyam, 12. szám, 1999. 85-88.
- Kocsis Tamás: A püspökből lett fődiplomata – Péter János. Sub rosa – Egy tudósító levelesládája blog. 2018. https://rozsalatt.blog.hu/2018/03/06/a_puspokbol_lett_fodiplomata_peter_janos
- Péter János. Életrajzok. In. Kommunizmuskutató Intézet. https://www.kommunizmuskutato.hu/eletrajzok/peter-janos
- Chantal Morelle: A francia-magyar kapcsolatok de Gaulle elnöksége idején. In. Magyar Szemle, 8. évfolyam, 3-4. szám, 1999. 61-76.
