PERCZEL MIKLÓS
Perczel Miklós (Bonyhád, 1812. december 15. – Baja, 1904. március 14.): Honvédezredes, politikus, amerikai unionista ezredes.
Élete és munkássága:
Perczel Miklós 1812-ben született Bonyhádon Perczel Sándor és Kajdacsy Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Miklóst testvéreivel együtt köztük Perczel Mórt és ifjabb Perczel Sándort Vörösmarty Mihály tanította. A szülők közigazgatási pályára szánták fiúkat, aki Budapestre ment továbbtanulni. Kortársai szerint Miklós megfontoltabb és komolyabb volt, hiányzott belőle a Mórban meglévő vehemencia. Az iskolai évek után Baranya és Tolna vármegyében dolgozott aljegyzőként és szolgabíróként. A reformkorban a dél-dunántúli Védegylet mozgalom szervezője, politikai nézeteit tekintve radikális reformer volt. Az 1848-as forradalom mélyen áthatotta és a májusi röpiratában úgy fogalmazott, hogy „nem engedhető meg, hogy Bécs a nemzetiségi mozgalmak szításával testvérharccal feldarabolja és rabigában tartsa az országot”.
A szabadságharc kezdetén a Tolna vármegyei nemzetőr csapatok megszervezésével bízták meg. Az összevont magyar seregben Jellasics ellen Pákozdnál győztes csatát vívtak, majd a Lajtáig kergették a horvát bánt, de az új császár Ferenc József és a megszervezett osztrák haderő Schwechatnál megállította a magyarokat. A szabadságharc alatt Perczel megjárta Kassát és harcolt Ottinger tábornok ellen Cegléden, továbbá Szolnokon. 1849 áprilisában alezredesnek nevezték ki és Pétervárad parancsnoka lett. Sikeresen védte a várat, ezért megkapta az ezredesi rangot és Arad irányítását. Itt összekülönbözött Damjanich János tábornokkal, aki egy ideig börtönbe vetette őt. Többedmagával az ország déli részén csatlakoztak az összevont magyar haderőhöz, de 1949. augusztus 9-én Temesváron elvesztették a csatát és az Oszmán Birodalom felé elhagyták az országot.
A törököknél töltött évek után 1851-ben Amerikába emigráltak feleségével Latinovits Herminával. Fordítói munkát vállalt, írt és földet vásárolt Új-Buda település közelében. Később a telket nagy haszonnal eladták és visszatértek Európába az angliai Gronwillbe Perczel Mórhoz. Látva, hogy a franciák kihasználják az osztrákok ellen a magyar emigránsokat, ismét Amerika felé vette az irányt feleségével és testvérének fiával, a kis Miklóssal, akit fogadott gyermekként magukhoz vettek. Újra földművelésbe kezdett, de kitőrt a polgárháború és meghívásra 1861-ben belépett az északiak oldalán. Ezredesként szerelt fel, az iowai 10. gyalogezred megszervezésével bízták meg. Részt vett Missouri felszabadításában, New Madrid és Corinthnak bevételében és újabb ezredek irányítását kapta feladatul. Katonái elismerően nyilatkoztak róla, méltatta a sajtó, de tábornoki rangot nem kapott. Betegségére és idős korára hivatkozva 1864 őszén az elbocsátását kérte. A háború okozta gondok miatt eladta földjeit és családjával New Yorkba költözött, hogy borkereskedéssel foglalkozzon. Háza a magyar emigráció központja lett és a Magyar Egyesület elnökévé választották.
A családot egyre inkább gyötörte a honvágy, így az 1867-es kiegyezés után mindenüket eladták és hazatértek Magyarországra. Perczel Miklós a kiegyezéssel kapcsolatban egyetértett Deák Ferenccel és reális kompromisszumnak tartotta, majd elfogadta Ferenc József felkérését, hogy legyen Baranya vármegye főispánja. 20 évig töltötte be ezt a címet, amikor saját kérésére 1887-ben a király felmentette tisztségéből. Munkájáért az uralkodó Szent István rend kiskeresztjével tüntette ki. A tiszakálmáni politikát elítélte és bírálta a kormányt annak hibás működés miatt. Szerinte „nem a parlament ad törvényeket a kormánynak, hanem a parlament ura, irányítója” és ez messze túl megy annak végrehajtói szerepkörén. Kossuth Lajos halálakor a körülötte kialakult mítoszt szintén erősen kritizálta. 1892-ben Bajára költözött, ahol a helyi törvényhozásban vállalt szerepet, de életének utolsó éveiben folyamatosan mondott le tisztségeiről. 1904. március 14-én hunyt el Baján.
Források:
- Dobos Gyula: „Emelet Fővel…” Élet- és pályakép Perczel Miklósról. In. Tolna Megyei Levéltári Füzetek. Szerk. Dr Dobos Gyula. Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, Szekszárd, 1992.
- Dobos Gyula: A Perczelek. Bonyhád Város Önkormányzata, Bonyhád, 2023.
- Iván Csaba: Naptárlapok. Hazánk Könyvkiadó, Győr, 2002.
- Fotó: Perczel Miklós ezredes amerikai dandárparancsnoki egyenruhában, Rusz Károly metszete
