HALÁSZ RITA: Betonba hímezve
Sárközy & Társai, 2025, 280 oldal
https://sarkozyestarsai.hu/betonba-himezve-halasz-rita
Halász Rita író, művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum munkatársa 2017 óta
rendszeresen publikál irodalmi lapokban (Alföld, Élet és Irodalom, Hévíz, Jelenkor, Prae,
Tiszatáj), valamint hallgatóként és előadóként is több alkalommal vett részt a „Szekszárdi
Magasiskola” nyári mesterkurzusain, én is onnan ismerem.
A személyes ismeretség okán mindig megkülönböztetett figyelemmel vártam írásait és
örültem annak, hogy a „Mély levegő” című regénye 2021-ben elnyerte a legjobb első
prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat, beválogatták a Libri irodalmi díj tíz döntőse közé, és
számos nyelvre fordították le. Lásd még: https://www.igyuk.hu/2022/03/16/konyvtaros-
kedvenc-konyve-mely-levego-lj/
De nem csak írói megnyilvánulásait követtem figyelemmel, hanem a Facebook
oldalán több kevesebb rendszerességgel megjelenő művészettörténeti írásait is. Ezért hát nem
véletlen, hogy nagyon vártam új, "Betonba hímezve” című második regényét is. Nem is
csalódtam benne. Na nem azért, mert ő maga is provokatívnak hirdette a „kádban ázó
elhagyott menyasszony, Fruzsina” történetét, aki napjaink Budapestjén kitartóan várja, hogy a
Fiú visszatérjen hozzá, és egyedül csak a Szent Család bejáratos hozzá. Elvesztett szerelme az
ő elvesztett fiuk.
Még a Szekszárdi Magasiskolában említette, hogy régóta foglalkoztatja egy regény
terve, aminek már akkor meg volt a hangja. De csak sokára jött rá, hogy Fruzsina –
fejezetcímekkel tagolt – mondatai valójában egy mai női szent monológjai. „Ő a kortársunk,
aki középkori lelkével ókori időkben vándorol”. Önkéntes magányában csak szerelme
szüleivel beszélget, azaz Szűz Máriával és Szent Józseffel, akik – a római számmal jelzett
fejezetekben – elmesélik életük történetét. Egy profán evangéliumot, ahol a mai érzelmeinkkel
ismerünk rá egy magányos leányanya kiszolgáltatottságára, a szülés testi és a felnövekvő
gyermek elválásának lelki fájdalmaira, a nevelő apa kétségeire, dühére és megbocsájtó
szeretetére. De ez a mai evangélium az olvasó számára nemhogy nem blaszfémia, de még
csak nem is provokatív. Sokkal inkább humoros, és igazán megejtő, hogy ez – a mai szóval –
mozaik család, milyen szeretetteljes.
Fruzsina monológjában teljes joggal ismerünk rá a nagy női szentek hagiográfiáira, a
szentek életében a természetes és természetfölötti világ találkozásának hiteles és tudományos
bemutatására. De legalább ennyire megláthatjuk benne egy művész útkeresését is, hiszen
Fruzsina festőművész, aki a regény során kifesti a lepusztult lakása falait. Ennek során
folyamatosan szembesül az evangéliumi történetek, Jézus, az Isten ábrázolásának
ikonográfiai, erkölcsi, alkotói problémáival, az előképek sikeres és sikertelen megoldásaival.
És itt lehetünk igazán hálásak, hogy Halász Rita művészettörténész is, aki nagy sikerű tárlat
vezetéseket tart. Számos jobbnál jobb képpel és szoborral ismerkedhetünk meg (ha vesszük a
fáradságot, hogy rákeressünk az interneten).
A könyv kérdéseket tesz fel, de nem ad válaszokat: Visszatér-e a tékozló, aki
feláldozta magát… Igen, őérte is. És vajon mi végre való az ő áldozata? Kifejezhetjük-e,
amink nincsen, vagy erre csakis a művészet képes? Túlélhetjük-e az életünket, ha
irracionálisan komolyan vesszük?
„Megfogadtam, hogy addig nem mozdulok innen, amíg vissza nem jössz hozzám, hogy
a fürdőkád lesz a koporsóm, hogy meghalok a világ számára, és mégis megmentettem apámat.
Hogyan lehetséges, hogy a szívem nem csak veled van tele?”
***
Érdemes lehet még meghallgatni Deczki Sarolta, Károlyi Csaba, Szolláth Dávid, Visy Beatrix
beszélgetését is az ÉS kvartett 123. részében, a 18. sorozat hatodik beszélgetésében.
https://www.youtube.com/watch?v=cEX-lOubYGY
***
A „Betonba hímezve” című regény bemutatóját 2026. október 8-ra tervezzük az Illyés Gyula
Könyvtárban, ahol közreműködik az író férje, Apáti Ádám zenész, a Rackajam
basszusgitárosa. https://www.facebook.com/reel/1947233823344553
