Köveskuti Jenő
Köveskuti Jenő (Tolnaszántó, 1865. január 3. – Mátyásföld, 1935. szeptember 30.): Író, tanár, zeneszerző
Élete és munkássága:
Köveskuti (Kutnyánszky) Jenő 1865. január 3-án született Tolnaszántón (ma Koppányszántó Kutnyánszky József kántortanító és Diószegi Katalin második gyermekeként. Fiatalkoráról keveset tudni. A pécsi tanítóképzőn tanitói oklevelet, a budai Pedagógiumban tanári oklevelet szerzett. 1891-től Znióváralján tanított, majd 1894-től a dévai Állami Tanítóképző, 1900-tól pedig a pápai Állami Tanítóképző Intézet tanára volt. Tanított magyar nyelvet, kántorképzést, alkotmánytant és zenét, de Pápán helyettes igazgatóként is tevékenykedett, és zenekart is irányított.
Pályája akkor ívelt felfelé, amikor kollégájával, Gáty Zoltánnal megalapította 1904-ben a helyi zeneiskolát. 1906-ban az ország egyik legkorszerűbb iskolája, a Lévai Magyar Királyi Állami Tanítóképző igazgatójának nevezték ki. Bevezette a szabadtanítást és létrehozta a Lévai Szabadoktatási Egyesületet. 1913-ban létrehozta a Reviczky Társaságot, hogy ápolják és terjesszék a magyar kultúrát, de tagja volt többek között a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaságnak, a Magyar-Lengyel Egyesületnek, a Magyarországi Néprajz Társaságnak, a Turáni Szövetségnek vagy például a Vajda János Társaságnak. 1914-től a Lévai Hírlap főszerkesztője volt. Az első világháború után a Csehszlovák állam kezébe került a lévai tanítőképző intézmény, így távoznia kellett. Ezután Budapestre költözött és a Csalogány utcai Állami Tanítóképzőben dolgozott. 1926-ban vonult nyugalomba.
Köveskuti Jenő nem csak a pedagógia terén szerzett elismerést, de írói, zenei munkássága is jelentős volt. Írt regényeket, verseket, elbeszéléseket és rengeteg cikke jelent meg különböző lapokban például a Lévai Hírlap, a Levente, a Magyar Család, a Magyar nyelvőr, és Néptanítók lapjában. Zeneszerzőként írt melodrámákat (például Ágnes asszony, Vén kuruc), dalokat (például Petőfi Sándor, Vajda János, Tompa Mihály verseire), vagy orgonaműveket és férfiakarokat. Jelentek meg kötetei úgy mint, Az énektanítás módszertana (1906), Az énektanítás vezérkönyve (1907), Múlt és jelen (1907), Túl a Dunán (1911), Szomorúak és vidámak (1911), és az Árnyak (1916). A Magyar Rádió sugározta irodalmi előadásait.
Köveskuti Jenő Znióváralján ismerkedett meg feleségével Ulrih Adéllal, aki 1913-ban hunyt el a gyulai Tüdőszanatóriumban. Két gyermekük született Jenő és Adél. Felesége korai halála után 1921-ben újra házasodott, és elvette Trombitás Erzsébet Annát, akivel Mátyásföldre költöztek. 1930-ban meghalt fia, aki orvosként dolgozott Magyarországon. Utolsó éveiben kortárs magyar költők verseit fordította német nyelvre, mígnem 1935-ben érte el a halál. A sashalmi temetőben helyezték nyugalomra. A második világháború alatt a család lakóháza teljesen megsemmisült, így Köveskuti értékes hagyatéka is odaveszett. A sashalmi temető felszámolásakor exhumálták testét, és 1988-ban a farkasréti temetőben temették el újra, fiával ifj. dr. Köveskúti Jenővel együtt.
Források:
- Donáth Péter: Viták a magyarországi a tanítóképzés korszerűsítéséről, felsőfokúvá tételéről a változó politikai helyzettel összefüggésben (1916-1919). Neveléstörténet, (15. évfolyam, 3-4. szám) 2018. 7-42.
- Gyászrovat. Köveskuti Jenő. Pápai Hírlap, (32. évfolyam, 40. szám), 1935. 2.
- Müller Péter: Köveskuti Jenőre emlékeztek a lévaiak. Felvidék.ma, 2025. https://felvidek.ma/2025/01/10/koveskuti-jenore-emlekeztek-a-levaiak/ (Letöltve: 2025. 09. 22.)
- Radics Éva: Köveskuti Jenő. Parlando.hu, 2024. https://www.parlando.hu/2024/2024-1/Radics_Eva–Koveskuti_Jeno.htm (Letöltve: 2025. 09. 22.)
- Padányi-Frank Antal: Akik elmentek. Köveskuti Jenő. Magyar Tanítóképző, (48. évfolyam, 8-9. szám) 1935. 383-384.
Kép:
- Radics Éva: Köveskuti Jenő. Parlando.hu, 2024. https://www.parlando.hu/2024/2024-1/Radics_Eva–Koveskuti_Jeno.htm (Letöltve: 2025. 09. 22.)
