Úgy tűnik, ha mostanában egy könyv címében szerepel Párizs, akkor az a II. világháború idején játszódik. Legalábbis nálam ez a tendencia.
Az amerikai szerző magyarul megjelent könyvei mind jó értékelést kaptak a moly.hu-n, de az Egy lány Párizsban a maga 93 %-ával a legjobb.
Két várandós fiatal amerikai nő köt barátságot Párizsban a háború árnyékában, 1939 szeptemberében. Akkor még nem sejtik, hogy hamarosan milyen változásokat hoz az életükbe a történelem. Elise művész, akit a híres festő férje nem vesz komolyan, míg Juliette egy könyvesboltot vezet férjével közösen. Sok boldog órát töltenek ők is, illetve a gyerekeik is a könyvesboltban együtt. Amikor egy közös barátjuk, a zsidó származású Ruth “elhagyja”, vidékre küldi a gyerekeit, hogy esélyt adjon nekik a túlélésre, a két barátnő nem tudja megérteni a döntését. Nem sokkal később Elise is hasonló döntésre kényszerül, önhibáján kívül, Juliette-re és családjára bízza egyetlen gyermekét.
Mindkét nő számára óriási veszteségekkel jár a háború, amit nem tudnak feldolgozni. Végül Ruth-nak köszönhetően találkoznak újra New York-ban, 1960-ban. Nem felhőtlen a találkozás, túl sok düh, szomorúság, gyász van mindkettőjükben. De talán van még remény számukra, és igaz lesz az a sor, amit előbb az édesapja Elise-nek, majd ő a lányának mondogatott:
„Ezek alatt a csillagok alatt a sors majd hazavezet.”
