Vilk Petra
Ősz
Szapora levegő,
elhalkul a hajnal.
Szívem sötétbe borul,
S téged köszönt e dallal.
Messzinek tűnik a nyár,
Rég volt, hogy itt voltál.
Halványul az emléked,
Kezem feléd nyújtom, tudom, hogy
Eléred.
Ne kergess hamis ábrándokat,
Hisz később úgyis megbánod majd.
Szeress szívvel, lélekkel,
S szállj harcba az élettel.
