Valentinyi Roberta
Ébredés
Alkonyba boruló táj.
Elsuhan felettem a végtelen határ.
Több napja nem aludtam.
Kenyerem, hogy élek.
Jobban érzem az elmúlást.
Jobban értek mindent.
Olyan az életem, mint egy
film, amit nézek…
Megállítani nem tudom,
pörögnek az évek.
Mégis ezzel együtt, jobban
érzem
mint valaha,
hogy élek.
Sávok húzódnak az égen,
hamarosan felkel a nap.
Lehunyom a szemem,
de még így is érzem,
hogy forog a Föld
a talpam alatt…
