TORMAY BÉLA
Tormay Béla (Szekszárd, 1839. október 10. – Budapest, 1906. december 29.): Mezőgazdász, állatorvos, az MTA tagja, számos állatgyógyászati és állattenyésztési alapmű szerzője
Élete és munkássága:
Tormay Béla György 1839. október 10-én született Szekszárdon. Édesapja Tormay Károly orvos, aki megyei főorvosként és kórház igazgatóként tevékenykedett a Tolna vármegyei székhelyen. Károly a család nevét 1846 körül változtatta meg Krenmüllerről. 5 gyermeke született, akiket jó nevelésben és oktatásban részesített. Béla Szekszárdon tanult, majd a Szőnyi Pál tanintézetben folytatta tovább tanulmányait, miután a forradalom idején a család Pestre költözött. 1858-ban állatorvosi tanfolyamon vett részt és 2 évvel később állatorvosi oklevelet szerzett. Tanulmányutakon járt Bajoroszágban, Angliában, Belgiumban és Hollandiában. Külföldön tovább fejlesztette állatorvosi ismereteit és megtanult rajzolni, így későbbi írói munkáit már maga illusztrálta.
A szekszárdi és az alföldi tájért vonzódó Tormay mezőgazdasággal is sokat foglalkozott, ezért gyakornok volt Cenken Széchenyi István uradalmában, majd Derekegyházán tevékenykedett ellenőri tisztként, ahol juhtenyésztési ismereteket sajátított el. 1865-ben tanár lett a keszthelyi Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézetben. 1869-ben az intézmény átszervezése után, a Gazdasági Felsőbb Tanintézet igazgatója volt, ahol állattenyésztést, anatómiát és élettant is tanított. Pályája gyorsan ívelt felfelé. 1873-ban az állatorvosi egyetem elődjének szervezésével bízták meg. 1876-tól már az Állatorvosi Tanintézet igazgatója volt 1888-ig. A 1880-ban a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium állattenyésztési osztályának megszervezését kapta feladatul. 1886-tól az összes hazai szakoktatási intézmény főigazgatója lett.
Tormay Béla alapítója és 24 évig igazgatója volt a Magyar Országos Állatorvosi Egyesületnek. 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, 1902-től rendes tagjává választották. Székfoglaló értekezését Egy fejezet hazánk mezőgazdaságának történetéből címmel írta 1901-ben. Még ugyanebben az évben Földművelésügyi államtitkár lett.
Tormay Keszthely és Budapest mellett az ország keleti felében is tevékenykedett. Debreceni megbízatása alkalmával Nádudvaron vett birtokot és gazdálkodott. 1904-ben nemesi címet kapott Nádudvari előnévvel. Itt ismerkedett meg feleségével a munkácsi származású Barkassy Herminnel. Öt közös gyermekük született, köztük Tormay Cécile jeles 20. századi író. Béla maga is rendkívül jó és termékeny író volt. Ismeretterjesztő munkái nagy népszerűségnek örvendtek, mert a nép nyelvén tudott szólni olyan témákban, ahol egyben úttörő volt. Könyvei forrásmunkának számítottak, és széles körben elterjedtek. Önállóan megjelent könyveinek továbbá füzeteinek kiadványainak száma több tucatra rúgtak, különböző publicisztikái több százat is meghaladták. Jelentősebb munkái: Általános állattenyésztéstan (1871), A szarvasmarha és tenyésztése (1877), A háziállatok tenyésztése (1896), Lótenyésztésünket illető nézetek (1904), Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései a mezőgazdasági dolgokról (1904). 1904-ben visszavonult legtöbb hivatásától. 1906. december 29-én halt meg Budapesten. Szekszárdon utcát neveztek el róla, és több emléktáblát is állítottak. Egy középiskolai szaktanterem is őrzi nevét. 1966-ban szobrot avattak a Budapesti Állatorvosi Tudományegyetemen. Tormay Béla jelentős tevékenységet fejtett ki a hazai állatorvos tudomány fejlesztésére, sok elismerésben részesült, több hazai és külföldi szervezet is tiszteletbeli tagjának választotta.
Források:
- Dr. Rosner Gyula: Tolnai emberek. Szekszárdi Nyomda, Szekszárd, 1989.
- Rátz István: Tormay Béla L. T. emlékezete. 1915.
- Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok. In: Tolna megyei levéltári füzetek 11. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárdi Nyomda Kft., Szekszárd, 2006. 23-81.
- Az utca névadója Tormay Béla állatorvos. In: Szekszárdi Csütörtök. 45. sz., 2021. 2. o.
- Sipter Gézáné: Korok és Emberek. Tolna megyei Tanács VB. könyvtára, Szekszárd, 1974.
Kép:
Tormay Béla arcképe. ismeretlen festő. https://konyvtar.univet.hu/panteon/reszletek.php?id=232&kereses=nev (Letöltve: 2024. 10. 09.)
