Helytörténeti Szemle – Palágyi Menyhért

2025. április 15. | Helytörténeti Szemle
 

Palágyi Menyhért

Palágyi Menyhért, Silberstein M. Salamon (Paks, 1859. december 16. – Darmstadt, 1924. július 14.): Filozófus, irodalomtörténész, kritikus.

Élete és munkássága:

Palágyi Menyhért 1859. december 16-án született Pakson Silberstein M. Salamon néven. Édesapja Silberstein Sámuel volt, aki vándortanítóként dolgozott, de a 48/49-es szabadságharcban magyar honvédként is harcolt. A szegény körülmények között élő zsidó család egy évet töltött Pakson. Menyhért öccse, Palágyi Lajos költő Óbecsén született, de a család tovább költözött Temesvárra majd Kassára. Menyhért Kassán végezte el a reáliskolát és édesapja mellett kezdet dolgozni segédtanítóként. 1877-ben a budapesti műegyetem hallgatója lett, és 1881-ben matematika-fizika szakos diplomát szerzett. Felsőfokú tanulmányait tovább folytatva 1886-ban megszerezte a bölcsész doktori címet. A tanulmányok befejeztével a tanári hivatásban maradt pesti és vidéki iskolákban 1918-ig. 1900 és 1903 között Németországban járt tanulmányúton.

Palágyi színes egyéniség volt, aki tanárként, és íróként is dolgozott. Több, rövid életű lapnak volt a szerkesztője, többek között az Irodalmi Lapoknak (1882), az Új Nemzedéknek (1887), a Jelenkornak (1896), és a Magyar Társadalomtudományi Szemlének is (1908). Tolnai Lajos, akivel szoros baráti kapcsolat fűzte Palágyit, az általa szerkesztett Irodalom és Egyenlőség c. lapba, mint külsős munkatárs publikált. Szembefordult a hivatalos irodalom politikát folytató Gyulai Pállal és körével. Magasztalta Petőfi Sándor és Madách Imre munkásságát. Utóbbiról monográfiát is írt.

Az I. világháború után Németországba költözött és a darmstadti egyetemen kezdett tanítani. Egészen 1923-ig itt volt oktató. Palágyi ekkor már egyre inkább a filozófia irányába fordult. Éles kritikákkal illette Marx téziseit, képviselte a biológiai idealizmust, és aktívan részt vett a vitalista filozófia elindításában, de a relativitás elmélet előkészítésében is szerepet játszott. Németországban többször kifejtette kritikai véleményét, és heves vitákban is részt vett. Ilyen volt a pszichologizmus vitája, amelyben mind a logicizmus, mind a pszichologisták híveit bírálta. Az erről kapcsolodó nézetei már 1892-ben formálódtak. Így írt erről „Az ébrenlétről. Lélektani tanulmány.” c munkájában: „két erő küzd egymással, hogy lelkünket hatalmába kerítse: egy ideális hatalom, mely bennünket a jelen környezettől elszakítani iparkodik, és a való környezetnek reális hatalma, mely figyelmünket magához bilincselni törekszik. A valóság és az eszmevilág harcza, melyről az emberek annyit beszélnek…”.

Első munkája az 1859-es Az ész törvény disszertációja volt, amit 1896-ban adtak ki. További jelentős munkái: Madách Imre élete és költészete (1900), Neue Theorie des Raumes und der Zeit (1901), Die Logik auf dem Scheidewege (1903); Az ismerettan alapvetése (1904); Petőfi (1909); Die Relativitätstheorie in der modernen Physik (1914); Marx és tanítása (1920).

Palágyi Menyhért nem csak Magyarországon, de Németországban is jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Korának egyik legismertebb magyar filozófusa lett külföldön, akinek a darmstadti egyetemen emlék szobrot állítottak. Pakson az Energetikai Technikum és Kollégiumban minden évben megrendezik a Palágyi Menyhért Matematika Versenyt. A jeles magyar matematikus és filozófus 1924. július 14-én hunyt el.

Források:

  • Somos Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése trianon előtt és után. Kairosz Kiadó, Budapest, 2004. 45-47.
  • Kernné Magda Irén: Híres Paksi Elődeink. Életrajzi Gyűjtemény. Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár, Paks, 2014. 117-119.
  • Serdült Benke Éva: A meg sem ismert Palágyi. Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár, Paks, 2007.
  • Palágyi Menyhért: A tér és az idő új elmélete. Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár, Paks, 2010.
  • Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.
  • Székely László: Palágyi Menyhért az “emlékezet”-ről. In. Lábjegyzetek Platónhoz 15. – Az emlékezet. Szerk. Laczkó Sándor. Státus Kiadó, Szeged, 2017. 392-406.

Kép: 

Accessibility