Kadosa Viktória
Lépés
Elkezdődött a verseny, nem hátrálok,
Gyorsan ver a szívem, mégis itt állok.
Mondják, hogy fussak, de a lábam nem mozdul,
Csak az ellenfelem arca torzul.
A szemem könnyben ázik, belül sikítok…
Mellettem egy ember, lassan a starthoz kullog.
Mellém lép s nevet,
Gyorsan elfordítom a fejem.
A nevetés megszűnik,
A levegőben csak a fülledt feszültség.
Vajon most mit gondol?