A világhírű, Oxfordban élő filozófust Leszek Kolakowskit 1996-ban meghívta a
lengyel televízió tíz előadás megtartására. „Előre jeleztem, hogy előadásaimnak
két értelme van: először is rövidek, s így hallgatóimnak remélhetőleg nem jut
ideje elaludni; másodszor, egyáltalán nincs bennük szó a lengyel politikáról.”
Ez a tíz előadás kiegészült még öt másutt elhangzott szöveggel, s megszületett a
KIS ELŐADÁSOK NAGY KÉRDÉSEKRŐL c. könyv, amelyet szeretnék
ajánlani.
Leszek Kołakowski (1927-2009) lengyel eszmefilozófus és történész.
Leginkább a marxista gondolkodás kritikai elemzéseiről ismert, például a
Marxizmus fő áramlatai (1976) című háromkötetes marxista
filozófiatörténetében. Későbbi munkáiban Kołakowski egyre inkább a vallási
kérdésekre összpontosított. 1986-os Jefferson-előadásában azt állította, hogy
„nem azért tanuljuk a történelmet, hogy tudjuk, hogyan viselkedjünk, vagy
hogyan érjünk el sikereket, hanem azért, hogy tudjuk, kik vagyunk”.
A marxizmussal és a kommunista államrendszerrel szembeni kritikája
miatt Kołakowskit 1968-ban ténylegesen száműzték Lengyelországból.
Pályafutásának hátralévő részét az oxfordi All Souls College-ban töltötte. Annak
ellenére, hogy száműzetésben élt, Kołakowski jelentős inspirációt adott a
Szolidaritás mozgalomnak, amely az 1980-as években virágzott
Lengyelországban, és hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. A filozófus
televíziós sorozatait milliók nézték, a lengyel lapok rendszeresen közölték
cikkeit, soros könyvének részleteit, rövidebb-hosszabb interjúkat készítettek
vele, kíváncsiak voltak és mértékadónak tekintették a véleményét.
A könyvben megjelent szövegek a széles tömegekhez szólnak. A rövid 7-
8 oldalas esszékből álló kötet közérthetően népszerűsíti tudományát, a filozófiát.
Kolakowski következetes gondolkodása helyenként gyönyörködtető még akkor
is, ha nem ért vele mindenben egyet az ember. Felvállalja a saját ideológiáját,
ami a humanista hagyományok és az egyén tiszteletén nyugszik, és okosan érvel
mellette, miközben arra is jó példa a kötet, hogyan lehet közhelynek tűnő
fogalmakról egyszerűen, de eredetien értekezni.
Az egyes fejezetek: hatalom, hírnév, egyenlőség, hazugság, tolerancia,
erény, kollektív felelősség, szerencse, árulás, erőszak, szabadság, luxus és
unalom mind-mind olyan témák, amelyekről könyvtárnyi értekezés született
már. A szerző nem mélyül el az adott témában, nem járja körül az adott
jelenséget, hanem kiemel egy vagy két fontos vagy éppenséggel szokatlan
nézőpontot. Ezek a sokszor váratlan megközelítések teszik érdekessé és több
téma esetében szórakoztatóvá ezt az esszékötetet.
