Először csak a trilógia első kötetéről, a Kés a zajban címűről szerettem volna ajánlót írni, de rájöttem,
hogy ez lehetetlenség, hiszen annyira szerves egészet alkotnak, hogy nem is létezhetnének egymás
nélkül.
Patrick Ness 2008-ban írta meg az első részt, és ezzel elnyerte a Guardian Awardot, melyet gyermek-
és ifjúsági könyveknek ítélnek oda 1965 óta Angliában. Ezután 2009-ben és 2010-ben jelentette meg
a két folytatást, és vált teljessé a történet. (Válasz és kérdés, Háború a békéért)
Az író egy olyan történetet talált ki, mely egy emberek által gyarmatosított, kitalált világban játszódik,
ahol – legalábbis főhősünk, Todd Hewitt tudomása szerint – mindössze egy maroknyi férfi él. Ez a
bolygó nagyon hasonlít a Földre, de van egy fontos különbség, a Zaj. A zaj az emberek, sőt az állatok
gondolatait jelenti, amit nem lehet megszüntetni, elnyomni, mert mindig ott van. Hol hangosabb, hol
halkabb…
A bolygón természetesen van egy őslakos faj, a szpakkerek, akiket megpróbálnak/megpróbáltak
leigázni, betörni, de ők egy nagy egészet, egy közös gondolatot alkotó, gondoló nép, akik nagyon
megerősödnek, és elkezdenek ellenállni, ami nem mindenkinek tetszik.
Ebbe a háborúba torkolló ellentétbe kerül bele főhősünk és kísérője, aki az űrhajóval érkező további
emberek egyik családjából származik, és nincs zaja, csak csendje van. Todd és Viola közösen indulnak
el az úton, hogy kiderítsék az igazságot, amiről már semmit sem akarok elárulni, mert akkor
elárulnám a velejét a történetnek.
Kemény ifjúsági regény, csak szuperlatívuszokban tudok róla írni. Mindenkinek olvasnia kell, de
tényleg.
