Imádom!
Első olvasatra nagyon meglepett! Számok a versek előtt, de nem sorrendben, hanem összevissza. Ez
mit jelenthet? Most úgy olvassam, ahogy a papíron van, vagy keresgéljem sorrendben a számokat?
Megpróbáltam mindkettőt. Mindenhogy működik. Azóta tudom, mert Márton volt a könyvtárban író-
olvasótalálkozón, hogy a számok a versek keletkezésének sorrendjét jelölik, és nem kell keresgélni
azt, hogy melyik a következő.
Furcsa, rövid versek, sokszor csak egy-egy szó, de az biztos, hogy hatnak, és nem hiányzik belőle az
irónia sem. Szinte naponta kinyitom és elolvasom azt, ahová a szemem vezet.
A mai: 016- „Most kezd szép lenni.”
Olyan érzés a Polaroidokat olvasni, mintha az utcán sétálnék az emberek között és csak
mondattöredékeket kapnék el a beszélgetéseikből, de csak az jut el hozzám, ami fontos lehet
számomra, ahogy haladok a célom felé.
Az egyik kedvencem: 394- „Holdpuha.”
