Bevallom az elején lassan haladtam, de egyszer csak beszippantott…
Tetszett, hogy az elhagyatott helyeken lévő Ajtók egy teljesen új világba vezetnek, melyek lehetnek ijesztőek, veszélyesek, kellemesek, de olyanok is, ahol más évszázadban, évezredben találod magad.
Az Ajtók (fontos, hogy csak a Nagybetűs Ajtók) az élet lehetőségeit jelentik. Élhetünk vele, vállalva a következményeket, vagy nem, de akkor sosem tudod meg, hogy mit rejteget számodra az élet. Szükségünk van a kalandokra, hogy teljes életet élhessünk. Az Ajtók nem ok nélkül találnak meg bennünket, vagy mi őket. Persze vannak Ajtók, melyek örökre bezáródnak mögöttünk, de akad olyan is, amit többször is ki tudunk nyitni. Az is előfordulhat, hogy mások erőszakkal zárják be előttünk vagy mögöttünk, de ilyenkor tudjuk meg igazán, hogy mennyire vagyunk erősek.
Lassan haladtam a könyvvel, volt, ahol kicsit vontatottnak éreztem, de örülök, hogy rátaláltam erre a történetre. January élete a látszólagos boldogság ellenére is szomorú és magányos. Nem találja a helyét, semmi és senki sem az, aminek látszik. Amikor rátalál az első Ajtóra, még nem tudja, hogy mennyi kaland vár rá. Ez a könyv egy utazás az élet főbb állomásain: szerelem, veszteség, csalódás, gyász, elengedés, egymásra találás…
Elgondolkodtatott, új világokat mutatott, magával ragadott…
„Csak egyféleképpen menekülhetsz el a saját történetedből, mégpedig úgy, ha belopódzol valaki máséba.”
