Következő ajánlóm tárgya egyetemista éveim egyik meghatározó műve. Egyik oktatóm ajánlására vettem kézbe Kundera könyveit, az első kötet történetesen a Tréfa volt. Szinte azonnal ráéreztem a regény hangulatára, és elég hamar sikerült is kiovasnom, nem igazán engedte a figyelmemet másra terelődni.
A történet a kommunista időszakban, Csehszlovákiában játszódik, főhőse pedig a fiatal, népszerű és szellemes Ludvík Jahn. Ludvík elkötelezett híve a Kommunista Pártnak, ám egy lánnyal folytatott levelezése során elsüt egy ártatlannak szánt tréfát a párt ideológiájának kifigurázásával, amely levelét elolvasva párttársai (egyben barátai) kizárattatják, meghurcolják, karrierje és élete kettétörik. Ludvík bosszút esküszik, felnőttként felkutatja, és közelébe férkőzik egykori rosszakaróinak. Tervet eszel ki, egy “tréfát”, amellyel megkeserítheti életüket. Eközben barátja, Jaroslav munkájában, a moráviai népzene felélesztésében is szerepet vállal. Jaroslav a régi hagyományok megszállottja, a kommunizmus népi gyökereket magasztaló ideáit nagy lelkesedéssel fogadja, ám Ludvik egyre inkább kiábrándul az eszményből.
A történet viszonylag egyszerű, ám a regény hangulata rettentő erős, igazi “Kunderás”: mint a korszak, amiben játszódik, a Tréfa is komor, abszurd, kegyetlen. A kezdeti konfliktus csak a jéghegy csúcsa, Ludvik megpróbáltatásai eltörpülnek a történelem által mért kisebb-nagyobb fricskák és csavarok által végzett pusztítás mellett. Az ideológiai nyomás, az eszme erőszakkal való fenntartása, az emberi kisszerűség és arrogancia mind mind személyes tragédiákba torkollik. Kundera szeme minden helyzetben meglátja a fonákságot, a legegyszerűbben induló természetleírások is pillanatok alatt válnak kiábrándítóvá.
Szerintem 18 éves kor felett bárki kézbe veheti, aki nem retten el a sötétebb hangulatú művektől, a finomabb lelkű olvasók viszont csak óvatosan ismerkedjenek vele!
