A mai kortárs gyerekírók közül az egyik legizgalmasabb szerző, a mára már 19 kötetet jegyző Vibók Ildi, aki eredeti szakmáját tekintve biológus. 2020 végén személyesen találkozhattunk vele a Gyermekkönyvtárban, ahol a gyerekekkel együtt engem is teljesen elvarázsolt azokkal a mulatságos történetekkel, amelyek a mindenféle állatokkal együtt élő családjában megestek. Azóta lelkesen követem a munkáit. Ugyanolyan könnyed és megkapó stílusban tud mesélni az állatok viselkedéséről, a felelős állattartásról, az emberi test működéséről, Zrínyi Ilonáról vagy színháztörténetről, mint a klasszikus zenéről.
A könyvtárba legutolsóként érkező művét, a IX. szimfóniát választottam végül az ajánlóhoz, ami a Holnap Kiadó „Mesék az Operából” sorozatában jelent meg.
A kedves, magával ragadó könyvben jó arányban kapjuk az ismeretterjesztést és a mesét.
Már a bevezető fejezetekkel a zene sűrűjében találjuk magunkat. Pillanatok alatt az együtt zenélés örömén, egy szimfonikus zenekar csodálatosságán, Schiller és Beethoven küzdelmes életén járnak a gondolataink. Ezután stílusosan négy tételben egy mese kerekedik ki két gyerkőc – az énekből bukásra álló, Urbán Marci és új „tesója” Emi – főszereplésével. Az időutazós történetben nagy szerepet kap a jó fej zeneszerző és az Örömóda belevaló alkotója, egy elfoglalt apuka és nem mellesleg egy szuper nagypapa, ja és egy hallókészülék meg egy gramofon is.
Vigyázat, a könyv elolvasása szimfóniahallgatási függőséget okoz!
Végre ebben, a gyerekek körében nem túl népszerű témában is találunk élvezetes mesekönyveket. Vibók Ildi tollából ugyanolyan érdekes írások születnek a komolyzenéről, mint a császárpingvinekről, akik a „szülői gondoskodás tollas bajnokai”, vagy az igazi „partiarc” zebrákról. Annyira élveztem a Kilencedik történetét, hogy azonnal folytattam az olvasást a sorozat további köteteivel: Az Operaház meséivel, A négy évszakkal és a Magyar rapszódiákkal.
Öröm kézbe venni bármelyiket, jó szívvel ajánlom 8-99 éves korig.
Tatainé Berta Zsuzsanna
