Ki ne ábrándozna arról kamaszként, hogy csak úgy szabadon nekivágjon a nagyvilágnak a nyári szünetben?
Nos, Meik Klingenberg, a regény egyik főhőse, biztosan nem. A tizennégy éves berlini fiú, bizony nagyon magányos, se barátai, de még beceneve sincs az osztályában. Saját magáról is azt gondolja, hogy rendkívül unalmas. Ő az, akit az osztálytársai szinte észre sem vesznek, átnéznek rajta, akit a születésnapokra sem hívnak meg, és az órai levelezésekből is kihagyják. Semmiben nem kiemelkedő, kivéve magasugrásban, de még ez sem érdekli a társait, és főleg Tatjánát nem, akibe reménytelenül szerelmes.
Mindez akkor kezd megváltozni, mikor új osztálytárs érkezik hozzájuk, Andrej Csicsacsov, becenevén Csikk, személyében, aki négy éve érkezett orosz bevándorlóként Németországba. A két fiú két különböző társadalmi rétegből származik, mégis összebarátkoznak: Csikk egy zűrös, nincstelen környezetből, Maik pedig egy, csak látszólag rendben lévő, gazdag, polgári családból. Valójában azonban Maik édesanyja rendszeres látogatója egy „szépségfarmnak”, ami igazából egy elvonó, apja pedig ilyenkor megy el hetekre „üzleti útra” a titkárnőjével.
A közös kalandok kettőjük életében akkor kezdődnek, amikor Csikk beállít egy elkötött Ladával Maikhoz, és egy hosszú útra indulnak, terveik szerint Havasalföldre. A sokszor nem veszélytelen utazás során sikerül-e legyőzni az akadályokat, eljutnak-e a céljukhoz, megússzák-e baj nélkül? Sikerül-e megerősödniük? Kiderül a történetből.
Mindenesetre Maik egyszer így fogalmaz: „Kicsi korom óta azt tanította az apám, hogy a világ rossz. A világ rossz, és az emberek is rosszak benne. Ne bízz meg senkiben, ne állj szóba idegenekkel, satöbbi. Ezt mesélték a szüleim, ezt mesélték a tanáraim, és ezt mesélték a tévében is. Ha belenézel a hírekbe: rosszak az emberek. Belenézel a Spiegel tévébe: rosszak az emberek. És talán ez igaz is, az emberek 99 százaléka tényleg rossz. Azért furcsa: mert Csikk és én az utazásunk alatt szinte csakis azzal az egy százalékkal találkoztunk, akik nem rosszak.”
Szívből ajánlom ezt a mai kamasz nyelven megírt, sok humorral fűszerezett, mégis keserédes „roadmovie-t” hűségről, barátságról, találékonyságról, kitartásról a középiskolás korosztálynak és azoknak a felnőtteknek, akik kíváncsiak arra, hogyan éreznek, gondolkoznak a gyerekeik.
