„Többé nem ugrik senki alulról zölden kivilágított, klórozott vízzel teli medencébe. Többé nem játszanak meccseket reflektorfényben. Többé nem siklanak vonatok a városok felszíne alatt. Többé nincsenek városok sem. Többé nincsenek filmek, vagy csak nagy ritkán, vagy csak úgy, hogy a generátor hangja elfojtja a párbeszédek felét, és úgy is csak eleinte, amíg ki nem fogy a generátorokból az üzemanyag, mert a gépkocsikba való benzin pár év után megromlik. Többé nem fénylenek a kijelzők a félhomályban. Nincs többé internet. Nincs közösségi média. Többé senki nem olvas és kommentel mások életéről, és ettől nem érzi magát kicsit kevésbé magányosnak a szobája mélyén.”
Ma van hátralevő életed utolsó „normális” napja. Megtörténik az elképzelhetetlen, egy világjárvány nagyon rövid időn belül pusztítja ki az emberiség több, mint 90%-át. De ebben a történetben nem is maga a katasztrófa az érdekes, hanem az utána következő évek.
Az élet hirtelen kisiklik a megszokott irányból, minden megváltozik, amit eddig természetesnek vett az ember. Eleinte senki nem akarja elhinni a történteket, mindenkiben él még a remény, hogy lesz segítség és minden visszaáll a normális kerékvágásba, az élet megy tovább, ahogy eddig. Aztán lassan tudomásul veszik, hogy ami történt, az visszafordíthatatlan. Lassan megszűnik minden, amit eddig ismertünk és természetesnek vettünk. A túlélők számára az élet megy tovább, de a jól ismert, kényelmes világ lassan darabokra hullik.
A regény felváltva ingázik a múlt és a jelen között, ezekből épül fel fokozatosan a történet, ami előrehaladva egyre több információval ismerteti meg az olvasót. A több szálon, illetve több idősíkon futó történet egyrészt bemutatja a vírus előtti időket, a vírus kirobbanásának napját, illetve a jelent, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akik túlélték a pusztítást és még életben vannak. Az egyik összekötő kapocs a szereplők között pedig egy bizonyos képregény, melynek címe: Tizenegyes állomás. A kötet vége felé pedig minden összeáll, és végül megértjük, hogy minden egyes szó, ami a regényben elhangzott, annak jelentése van, mert minden mindennel összefügg.
A könyv alapján egyébként sorozat is készült, ami szerintem tökéletesen átadja a történet hangulatát, attól eltekintve, hogy nem mindenben egyezik a könyvvel. A Tizenegyes állomás más szempontból közelít meg egy népszerű és amúgy sokszor feldolgozott témát. Azt próbálja megmutatni, hogy az emberek miként próbálnak túllépni saját veszteségeiken, miként merítenek erőt a kultúrából, a művészetből és miként igyekeznek egyszerűen emberek maradni. „Mert életben maradni nem elég”.
