Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk: és egyéb kozmikus komplikációk
Általában szépirodalmat választunk a kedvenc könyv sorozatban, azonban egy tudományos ismeretterjesztő munka is lehet letehetetlen és szórakoztató. Neil deGrasse Tyson asztrofizikus televíziós ismeretterjesztő munkássága miatt ismert elsősorban, jóllehet már több kötete jelent meg magyarul is. Túlzás nélkül mondható, hogy az asztrofizika rocksztárjának számít szórakoztató, humoros, közérthető stílusa miatt. A jelen könyv egy gyűjteményes kiadvány korábbi írásaiból.
A hét részre tagolódó munka a fizika és a csillagászat legnagyobb felfedezéseiről, a világegyetem működéséről, annak keletkezéséről és pusztulásáról, az emberi tudás határairól szól.
A rendkívül olvasmányos írások anekdotikus hangvételűek, voltaképp sztorik a tudomány történetéből, egyes nagy felfedezőiről. A szerzőnek sikerült megtalálnia az ideális egyensúlyt a még befogadható és követhető, az olvasó tudását bővítő, tudományos ismeret és nyelvezet, illetve az érdekességek, provokatív vicces gondolatkísérletek és popkulturális utalások között. Tyson képes a fizika történetének nagy felfedezéseit a maguk történeti kontextusával együtt közérthető narratívába helyezni, ugyanakkor kitekintéseivel, poentírozásával szórakoztatni, amellett, hogy a szöveg továbbra is intellektuális kihívást jelent olvasójának. A modern asztrofizika vitatott, kérdéses területeit a laikus olvasói számára is megközelíthetővé teszi. Úgy mesél az univerzum törvényeiről, állandóiról, parányairól és gigászairól, hogy a természettudomány, a fizika ismét azzá lesz, ami: a világmindenség felfedezésének hallatlanul izgalmas kalandja. Tyson számára a világegyetem egy színpad, célja pedig, hogy olvasóit a színfalak mögé vezesse és megismertesse őket eme mágikus színház titkaival. A világ megismerésének nehézségei és a tudománytörténeti fejezetek (például nagyon érdekesek a korai, prehistorikus és antik asztrofizikai megfigyelésekről írott részletek) mellett a világűr szélsőséges viszonyait is szemléltetni igyekszik. Számos közkeletű csillagászati hiedelem cáfolatát is olvashatjuk, a könnyen belátható érvek mentén magunk is aha-élményekkel gazdagodhatunk.
A kozmogóniával és kozmológiával, valamint tudománytörténettel foglalkozó első öt rész után a könyv hatodik blokkja a hollywoodi filmekben előforduló csillagászati elképzelésekkel és bakikkal foglalkozik (pl. Titanic, Kapcsolat, Az igazak). Egy fejezetben a csillagászok szemszögéből vizsgálja meg a fényszennyezés negatív hatásait („Legyen sötétség!” címmel). A könyv utolsó részébe a világnézeti kérdésekkel, a tudomány és a vallás konfliktusával foglalkozó írások kerültek. Tyson markáns állásponton van a kérdéssel kapcsolatban, ugyanakkor a nagy elődöket követi a témában (Galilei, Bruno, Newton): a felfedezés ethoszát képviseli a tudatlanság korlátjaival szemben.
Bárkinek ajánlom ezt a válogatást, aki szereti a szórakoztató tudományos ismeretterjesztő könyveket, akit érdekel a fizika története, aki szeretné pótolni valahogy mindazt, amit nem tudtak számára közvetíteni a középiskolában, vagy csak lenyűgözi a csillagos ég fölöttünk.
