Baka István: BEAVATÁSOK
Budapest, Pannon Könyvkiadó, 1991. – Szekszárd, Baka István Alapítvány, 2020.
Szekszárd méltán büszke híres szülötteire, köztük íróira is: Garay Jánosra, Babits Mihályra, Mészöly Miklósra, Baka Istvánra, Csengey Dénesre, Parti Nagy Lajosra. Méltán büszke, noha az szabálynak tetszik, hogy el kellett hagyniuk szülővárosukat, hogy írói karrierjük elindulhasson. Mégis a gyermekkor, a szülőföld életművük megkerülhetetlen inspirálója maradt.
Ez a története Baka Istvánnak is. A Garay János gimnáziumban, 1966-ban letett érettségije után Szegedre ment egyetemre. A költői világát jelentősen meghatározó leningrádi éveket követően jött vissza Szekszárdra tanítani. 1974-ben mégis vissza tér Szegedre, ahol idővel a „Kincskereső” főszerkesztő helyettese lett. Míg körülötte Szeged egyik fontos szellemi műhelye alakult ki, Szekszárd bevonult a kisregényeinek világába, hogy a boldog kamaszéveinek és meg nem valósult ábrándjainak színtere legyen. Baka István mindvégig hűséges marad szülővárosához, rendszeresen tért haza rokonlátogatóba, de alkotni is. Ahogy megfogalmazta: “Szegeden lakom, Szekszárdon élek”.
Szekszárd más módon is fontossá vált Baka István életében. Tíz éven át, egészen 1990-ig a Szépirodalmi Kiadó jelenteti meg műveit. De a rendszerváltást követő felbolydult irodalmi közéletben nem talál magának kiadót. 1991-ben a Pannon Kiadó még megjelenteti a „Beavatások” című antológiát, de 1992-ben már a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár kell, hogy kiadja a „Farkasok órája” című verses kötetét. Utólag elmondhatjuk talán ez a kötet is segítette el a Jelenkor Kiadóhoz, amely aztán méltó módon jelenteti meg az összegző nagy köteteit. Ez is magyarázhatja, hogy a székhelyét Szekszárdra áthelyező Baka István Alapítvány előbb 2019-ben a „Farkasok óráját”, majd 2020-ben a „Beavatásokat” ismét megjelenteti.
A „Beavatások” Baka István kisregényeit gyűjti egybe. A korábbi kötetekben (Szekszárdi mise, 1984; A kisfiú és a vámpírok, 1988) megjelent prózai írások az Én, Thészeusz című kisregénnyel egészültek ki, illetve egy, a prózai írások elé illesztett, hasonló tematikájú Baka-verssel. Ez a szokatlan szerkesztési megoldás közvetlen átjárhatóságot teremt Baka lírája és szépprózája között. Az öt kisregény két kisebb tematikus-motivikus csoportot alkot: a Vasárnap délután, a Margit és az Én, Thészeusz afféle szerelmi beavatástörténet ívét rajzolja ki; a Szekszárdi mise és A kisfiú és a vámpírok az egyén tragikus sorsát társadalmi, nemzeti összefüggésekbe kapcsolja – összegzi az egykori „Kicskeresős” tanítvány, Nagy Gábor a Magyar Művészeti Akadémia honlapján. (https://www.mmalexikon.hu/kategoria/irodalom/beavatasok)
Ahogy azt Baka Tünde, az író özvegye és egyben életműve gondozója írta, „Szekszárd bevonult a kisregények világába”. A szekszárdi olvasó a ráismerés biztonságával olvashatja a kötet Szekszárd ihlette kisregényeit. A helyi vonatkozásokat tovább erősíti, hogy az az Orbán György jegyzi felelős kiadóként a két kötetet, aki már az 1992-es kiadásban is tevékenyen vett részt, és aki nem mellesleg a Gacsályi József által összeállított pódiumszínházi előadásában (Szekszárdi mise) pontosan azt a koncepciót vitte tovább, amely a „Beavatások” kötetnek is szerkesztési elve volt. Az öt kisregény a hozzájuk kapcsolódó versekkel együtt alkotnak kerek egész kötetet. A kötetben szereplő „A kisfiú és a vámpírok” című kisregény korát messze megelőzve nyúl a mára oly divatossá váló új romantikus sikerirodalom vámpír témájához. Szörényi László professzor a posztumusz Mészöly Miklós-díj laudációjában e kisregényt állítja középpontba, mint annak az írói zsenialitásnak a bizonyítékát, amely a magyar irodalom jelentős prózaírói sorába emeli a költőként ismert Baka Istvánt.
