Spiró György (Budapest, 1946 április 4. –) Kossuth- és József Attila díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító 2019-ben megjelent kötetét szeretném ajánlani.
A kötet humoreszkeket tartalmaz, melyek keletkezésével, megírásával kapcsolatban maga az író közöl részleteket a könyv fülszövegében.
„Nemrég egy alföldi kisvárosba hívtak író-olvasó találkozóra. Összejöttek vagy negyvenen, felolvastam néhány rövid írást, és beszélgettünk jó két órát. Két idős hölgy ült épp velem szemben, mind a ketten szigorúan néztek. Egyikük azt mondta:
– Humorosat írjon! Azt szeretjük, a humorosat! Maga tud humorosat írni, azt írjon nekünk!
Kérésüket komolyan vettem.”
A kötetben sok kicsi humoros írás, szám szerint harmincegy olvasható. Jelen van bennük a paródia, a szatíra, a pamflet, abszurd történeteknek is gondolhatnánk őket, ha nem élnénk a mai magyar valóságban. Társadalomkritikus szövegek ezek, erős politikai felhanggal.
Az írások legnagyobb része formailag valóban javaslat – egyéni javaslat, ahogyan a cím mondja – egy országgyűlési képviselő vagy más hivatalnok épp benyújtott tervezete azzal kapcsolatban, hogyan lehetne kreatívan még inkább kiforgatni sarkaiból az országot, néha egészen elképesztő ötletekkel. Hogyan kellene az „országtudományi ismereteket” bevezetni az általános iskolák ötödik osztályában, hogyan kellene megszervezni Budapest „védelmét”, hogyan lehetne „a konyhajellegű helyiségek energetikai költségeit” csökkenteni, hogyan kellene megszervezni „a magyar anyanyelvű magyar állampolgárok magyar nyelvvizsgájának rendjét”. Hogyan kellene szabályozni az évszakokat, a Nemzeti Színházat, a nyugdíjakat. Hogyan kéne bevezetni a „levegőhasználati díjat” vagy a „szélrendeletet”.
Néhány szöveg dramatikus jelenet, beszélgetés a szomszéddal, két rendőr párbeszéde egy hajléktalannal, egy politikai vitaműsor táncrendje, egy lakógyűlés groteszk jegyzőkönyve. Egy-két szöveg újságokba való tudósítást parodizál, van egy dalszöveg is (Az ügyintéző áriája).
Ajánlómban forrásként Károlyi Csaba Élet és Irodalomban megjelent kritikáját használtam fel. A kötetet azoknak ajánlom, akik a közéleti eseményeket kritikával szemlélik, szívesen oldják fel nevetéssel a mindennapokban előforduló abszurdnak tűnő történéseket.
